Zsére

Zsére (Žirany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nyitrai
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Nagy Imre
Irányítószám	951 74
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	NR
Testvérvárosok	Lista Dorog
Népesség
Teljes népesség	1360 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	250 m
Terület	15,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 18° 10′ 28″48.378889, 18.17444448.378889°N 18.174444°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 18° 10′ 28″48.378889, 18.17444448.378889°N 18.174444°E
Zsére weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsére témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsére (szlovákul Žirany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Árpád-kori keletkezésű magyar település a Kisalföld északi peremén, Zoboralján.

Fekvése

Nyitrától 10 km-re, északkeletre található. A község a Zobor és a Gímes hegyvonulatait elválasztó Zsérei-szorostól keletre, 250 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

Története

A települést 1113-ban "Sire" alakban említik először. 1349-ben "Syra" néven említik. A zoborhegyi apátság tulajdonában állt, majd 1496-tól a zobordarázsi uradalom része. 1549-ben 9 portája adózott. A 16. században 16 mészégető kemence működött a településen. 1626-ban 62 adózója lakta. 1751-ben 118 volt a háztartások száma. 1787-ben 124 házában 792 lakos élt. 1790-ben lakói fellázadtak az úrbéri terhek ellen.

Vályi András szerint „ZSERE. Zirani. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/2 mértföldnyire; földgye, réttye középszerű, szőleje tsekély, erdeje van, meszet is égetnek, piatza közel.”^[2]

1828-ban 112 háza és 781 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Fényes Elek szerint „Zsére, Nyitra vm. magyar falu, Ghymeshez 1/2 órányira: 790 kath. lak., kat. paroch. templommal. Földei középszerüek; Szőlőhegye, erdeje van. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.”^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint „Zsére, a Zsibricza-hegy alatt fekvő község, 898 nagyrészt magyar és kevés (60) tót lakossal, a kik r. katholikusok. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma 1734-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibricza hegyen körülsánczolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. Földesura a XII. században a zobori apátság volt, később pedig a nyitrai püspök, kinek itt ma is nagyobb birtoka van.”^[4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 774 lakosából 720 magyar és 26 szlovák anyanyelvű.

1890-ben 898 lakosából 827 magyar és 60 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 984-en lakták: 947 magyar és 33 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 983 lakosából 941 magyar, 24 szlovák, 7 német és 11 egyéb anyanyelvű volt.

1919-ben 971 lakosából 927 magyar, 27 csehszlovák, 1 ruszin és 16 egyéb nemzetiségű; ebből 969 római katolikus és 2 egyéb vallású.^[5]

1921-ben 1008-an lakták: 972 magyar és 32 csehszlovák.

1930-ban 1029 lakosából 951 magyar és 63 csehszlovák volt.

1991-ben 1251 lakosából 942 magyar és 301 szlovák volt.

2001-ben 1287-en lakták: 801 magyar és 474 szlovák.

2011-ben 1355 lakosából 669 szlovák és 636 magyar.

2021-ben 1360 lakosából 780 szlovák, 506 magyar (37,2%), 6 cseh, 2 lengyel, 1 cigány, 4 egyéb, 61 ismeretlen nemzetiségű.^[6]

Neves személyek

• Itt született 1941-ben Simek Viktor festőművész, karnagy.
• Itt hunyt el 1943-ban Putz Éva néprajzi gyűjtő.
• A község elismerte Pécsi L. Dániel jelképtervező művészt.
• Innét származott Dallos István (1901-1972) író, újságíró, szerkesztő családja.

Nevezetességei

• Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült a korábbi, 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett.^[7] Plébániája Fuchs Ferenc püspök idejében épült.^[8]
• Szijjártó Jenő zeneszerző, karmester, népdalgyűjtő, zenepedagógus tiszteletére 2003-ban kopjafát állítottak.

Kultúra

• Zoboralji színek – A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében című kiadvány 2010-ben jelent meg.
• Zsibrice hagyományőrző csoport
• Ernyey József itt is fényképfelvételeket készített a falu életéről. A fényképek a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találhatóak.

A falu a népmonda szerint véletlenül került a helyére: "mikor a teremtő már a városokat meg a falvakat osztotta szét a földön, megállt pihenni a Zsibricán. Akkor esett ki az iszákjából véletlenül Zsére, oda, ahová nem is akarta. A Zsibricán ma is bárki megmutatja a sziklát, melyen egy óriási lábnyom van, az "isten lába nyoma"." Utóbbi alakzat már nem létezik.^[9]

A településen gyűjtött népdalok

Kodály Zoltán által 1911-ben gyűjtött A jó lovas katonának de jól vagyon dolga kezdetű magyar népdalt^[10] Amade László „A szép fényes katonának…” című dal (dallamát Arany János szerezte) szövegével egészítette ki a Háry János című daljátéka számára.^[11] A dal ezzel a szöveggel terjedt el. Itt gyűjtötte Kodály Zoltán az Eltörött a sajtárom dongája kezdetű népdalt Elgyütt Matildtól,^[12] melynek várkonyi^[13] és csákvári változatai ismertek.^[14]

Testvértelepülései

• Papkeszi, Magyarország
• Dorog, Magyarország

Irodalom

• Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások. Ethnographia 20.
• Dallos László: Felszentelték az új zsérei templomot. Nyitravármegye 1939. szeptember 17., 3.
• Manga János 1940: A Felvidék népművészete. In: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, 237.
• Otomar Gergelyi 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93.
• Jozef Hoššo – Stegmann-Rajtár, S. 2007: Rozšírenie dobývacieho priestoru kameňolomu Žira-ny-Žibrica. (kézirat)
• Fehér, S. - Rácz. I. - Simek, V. - Szórád, J. 2008: Zsére - Žirany.
• Simek Viktor 2009: Zoboralji színek - A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében.
• Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
• Martin Kvietok 2019: Predstihový archeologický výskum na stavbe bytového domu v Žiranoch. AVANS 2014.
• Peter Ivanič 2019: Collection of Road Toll in Southwestern Slovakia in the Middle Ages on the basis of Written Sources. Studia Historica Nitriensia 23/2, 426-455.

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
5. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 51.
6. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
7. ↑ Cserenyey azonban Esterházy Imre Gábor püspöknek tulajdonítja az építését, aki csak 1740-től lett nyitrai püspök (1913 Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából III. Religio LXXII, 61.).
8. ↑ Cserenyey István 1913: Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából IV. Religio LXXII, 80.
9. ↑ Mártonvölgyi László: A Zobor alatt Kodál nyomában. Archiválva 2022. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben[1] Archiválva 2022. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. In: Irodalmi Szemle 1982/10, 891-894 / Napjaink 1983/1, 2
10. ↑ Vargyas Lajos 1976 (szerk.): Kodály Zoltán - A magyar népzene. Példatár. Budapest, 220.
11. ↑ Prágai Magyar Hírlap 5/248, 4 (1926. október 31.); Mártonvölgyi 1982
12. ↑ Mártonvölgyi 1982/1983
13. ↑ MTA–BTK Zenetudományi Intézet, Népzenei Gyűjtemény
14. ↑ Csákvár; [

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó^{[halott link]}
• Zsére Szlovákia térképén