Berencsróna

Ez a szócikk a szlovákiai Rovensko nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Rovensko (egyértelműsítő lap).
Berencsróna (Rovensko)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Berencsróna címere
Berencsróna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
PolgármesterMarian Rehuš
Irányítószám905 01 (pošta Senica 1)
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség434 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Terület10,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 17° 22′ 36″48.712777777778, 17.37666666666748.712778°N 17.376667°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 17° 22′ 36″48.712777777778, 17.37666666666748.712778°N 17.376667°E
Berencsróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berencsróna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berencsróna (1899-ig Rovenszkó, szlovákul Rovensko) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése

Szenicétől 4 km-re északra fekszik.

Története

1439-ben említik először. A korlátkői, majd a berencsi váruradalom része volt. 1772-től az Apponyi, a Bossányi, a Révay, a Motesici, a Petky, a Jaszenák, és a Majthényi családok birtoka. 1846-tól a Windischgräetz család is birtokot szerez a településen. A 18. században kiterjedt szőlőművelés folyt a faluban, később a lakosok főként mezőgazdaságból éltek. A 18. század elején 23 jobbágy és 35 zsellér háztartás található a faluban. 1752-ben 76 család, 25 évvel később 118 házban 590 lakos élt a községben. 1843-ban lakóiból 376 római katolikus, 200 evangélikus és 34 zsidó volt.

Vályi András szerint "ROVENSZKO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Amade, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekzik Rokovhoz közel, mellynek filiája; földgye, réttye jó, szőleje termékeny, eladásra jó módgya van, fája, legelője alkalmatos; malma, és piatza Szeniczén."[2]

Fényes Elek szerint "Rovenszko, tót falu, Nyitra vgyében: 376 kath., 200 evang., 34 zsidó lak. F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. Holics."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 517, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 378 lakosából 374 szlovák volt.

2011-ben 414 lakosából 403 szlovák.

Nevezetességei

  • A falu legrégibb műemléke a falu közepén álló, 1846-ban épített kápolna, amely a templom megépültéig szolgált a katolikus istentiszteletek számára.
  • Római katolikus temploma 1994-ben épült.
  • Evangélikus temploma 1969-ben épült, addig az evangélikusoknak csak egy 1932-ben épített haranglábuk állt a faluban.

További információk

  • Hivatalos oldal,
  • Községinfó
  • Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Szenicei járás
  • m
  • v
  • sz
A Szenicei járás települései
Szenice (Senica)
Aszós (Osuské) · Berencsróna (Rovensko) · Berencsváralja (Podbranč) · Bilkaudvar (Bílkove Humence) · Búrszentmiklós (Borský Mikuláš) · Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) · Büdöskő (Smrdáky) · Csári (Čáry) · Császkó (Častkov) · Csépányfalva (Štefanov) · Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) · Dócs (Dojč) · Halasd (Rybky) · Harádics (Hradište pod Vrátnom) · Jablánc (Jablonica) · Jókút (Kúty) · Korlátkő (Cerová) · Kukló (Kuklov) · Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) · Luboka (Hlboké) · Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján) · Nagykovalló (Koválov) · Nagypetrős (Prietrž) · Ószombat (Sobotište) · Rohó (Rohov) · Sajdikhumenec (Šajdíkove Humence) · Sándorfa (Prievaly) · Sasvár–Morvaőr (Šaštín-Stráže) · Székelyfalva (Sekule) · Szomolánka (Smolinské)
szlovákia