Felsőzélle

Felsőzélle (Horné Zelenice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterViera Darivčaková
Irányítószám920 52 (pošta Siladice)
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség692 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség158 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület4,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′, k. h. 17° 46′48.38333333, 17.7666666748.383333°N 17.766667°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 17° 46′48.38333333, 17.7666666748.383333°N 17.766667°E
Felsőzélle weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzélle témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzélle (szlovákul Horné Zelenice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése

Galgóctól 8 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.

Története

1244-ben a zobori apátság oklevelében említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi Szent Márton templomát. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: "ZELA. Alsó, és Felső Zela. Két tót faluk Nyitra Vármegy. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, fekszik A. Zela Vág, és Dudvág vizek között, Alsó a’ Felsőnek filiája; határbéli földgyeik meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint: "Zéle, (Felső), Nyitra m. tót falu, a Vágh jobb partján. 270 kath., 291 evang., 6 zsidó lak. Kath. és evang. paroch. templomokkal. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Felső-Zelle, vágvölgyi tót falu 692 lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és izr. Túlnyomó az ág. ev felekezetüek száma. Templomuk 1792-ben épült, mig a katholikusoké 1332-ben. Kegyura az esztergomi primás. E község hajdan Szolgagyőrvár tartozéka volt. Alsó-Zellével együtt 1244-ben "Zöld", 1352-ben "Zöldvár" (Zeuldwar), sőt egy esetben "Péntekfalva" (Pintechfalva) néven is szerepel. Későbbi földesurai a Sipeky, Rudnay, Zay és Ocskay családok voltak. A falu postája Sziládon van, táviró- és vasúti állomása pedig Szilád-Zelle."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 714, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

A községet 2001-ben 640-en lakták, ebből 623 szlovák, 11 cigány, 3 magyar, 1 cseh és 1 egyéb nemzetiségű.[5]

2011-ben 673 lakosából 656 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

  • Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1332-ben már állt.
  • Evangélikus templom.

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Felsőzélle Szlovákia térképén
  • Travelatlas.sk
  • E-obce.sk
  • Felsőzélle a Via Sancti Martini honlapon

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  5. http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106087&settlement_name=
Sablon:Galgóci járás
  • m
  • v
  • sz
A Galgóci járás települései
Galgóc (Hlohovec)
Alsóatrak (Dolné Otrokovce) · Alsóvásárd (Dolné Trhovište) · Alsózélle (Dolné Zelenice) · Bajmócska (Bojničky) · Décskelecsény (Kľačany) · Felsőatrak (Horné Otrokovce) · Felsővásárd (Horné Trhovište) · Felsőzélle (Horné Zelenice) · Fornószeg (Tepličky) · Jalsó (Jalšové) · Kaplat (Koplotovce) · Karkóc (Trakovice) · Merőce (Merašice) · Nyitrapásztó (Pastuchov) · Ratkóc (Ratkovce) · Ság (Sasinkovo) · Szilád (Siladice) · Tököld (Tekolďany) · Udvarnok (Dvorníky) · Újvároska (Leopoldov) · Vágmedence (Madunice) · Vágvörösvár (Červeník) · Zsúk (Žlkovce)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!