Ratkóc

Ratkóc (Ratkovce)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galgóci
Rang	község
Első írásos említés	1388
Polgármester	Martin Červenka
Irányítószám	920 42
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	HC
Népesség
Teljes népesség	350 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	145 m
Terület	4,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 02″, k. h. 17° 43′ 11″48.467222222222, 17.71972222222248.467222°N 17.719722°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 02″, k. h. 17° 43′ 11″48.467222222222, 17.71972222222248.467222°N 17.719722°E
Ratkóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratkóc (szlovákul Ratkovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése

Galgóctól 11 km-re, északnyugatra található.

Története

A mai Ratkóc területén az újkőkorban a vonaldíszes kerámia népének települése állt. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra nyomai és vaskori leletek ismertek.

Ratkócot 1388-ban említi először oklevél "Ratkolch"néven, amikor Csejte várának tartozéka volt. Később a nagyszombati plébánia, majd a káptalan tulajdona lett. A török hódítások idején a falu a török által támadott területek határára esett, ennek ellenére területén a harcokban elesettek és lovaik maradványait találták meg. A török támadások mellett gyakran pusztított itt járvány, árvíz és tűzvész is. Járványok pusztítottak 1514-ben, 1581-ben, 1585-ben, 1610-ben, 1678-ban és 1710-ben, utoljára a kolera 1831-ben és 1866-ban szedte áldozatait. 1860-ban háromszor is volt tűzvész a községben, 1813-ban pedig a Vág árvíze öntötte el a környéket hatalmas károkat okozva. Az újabb időkben 1904. augusztus 15-én pusztított nagyobb tűzvész, melynek 19 ház és 3 nagy pajta esett áldozatul.

„Ratkócz lakosai az 1715 évi adóösszeírás szerint:

Radkocz, Ratkócz, Ratkóc, Nyitra, Ratkovce, SK

Adózók neve: Joannes Belohosztovszky; Joannes Dostik; Georgius Sitkovicz; Joannes Blasko; Marsuska; Joannes Misak; Georgius Mikuss; Thomas Oregha; Georgius Risavi; Thomas Singich; Martinus Smicsigh; Paulus Adamis; Joannes Bull; Georgius Hallabala; Joannes Moravcsik; Michael Vozarik; Martinus Risavi; Brezova; Georgius Szivak; Joannes Danis; Pasztorkova; Joannes Blassko; Andreas Jurcsek; Joannes Herczegh; Andreas Babusicz; Lucas Siskovics”

Vályi András szerint: "RATKÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nagyszombati Plébánia, lakosai katolikusok, fekszik a’ Vágújhelyi járásban, határja ollyan, mint Zlukóczé, második osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint: "Ratkócz, tót falu, Nyitra vmegyében, Ujváraskához 1/2 órányira: 320 kath., 9 zsidó lak. F. u. a nagyszombati káptalan, ezelőtt a plébánia birta. Ut. p. Galgócz."^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Ratkócz, tiszta tót falu a Dudvág jobb partján, 335 r. kath. vallásu lakossal. Posta- és vasúti állomása Lipótvár, távírója Galgócz. Kath. temploma 1756-ban épült. Földesurai 1388-ban a csejtei várurak, később a nagyszombati prépostság voltak."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 419, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 296 lakosából 290 szlovák volt.

2011-ben 326 lakosából 313 szlovák volt.

2021-ben 350 lakosából 340 szlovák, 1 (+1) magyar, (+1) ruszin, 6 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Római katolikus temploma a Nagyboldogasszonynak van szentelve.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Ratkóc Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk

Jegyzetek

Források

• Müller, S. 2012: Smolenice-Molpír, Sereď und Ratkovce. Studien zu Siedlungen der frühen Eisenzeit in der Südwestslowakei. Universitätforschungen zur prähostorischen Archäologie 220. Bonn