Rákfalu

Rákfalu (Rakovice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Rangközség
Első írásos említés1262
PolgármesterDušan Daloš
Irányítószám922 08
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPN
Népesség
Teljes népesség620 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület6,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 42″, k. h. 17° 44′ 25″48.561666666667, 17.74027777777848.561667°N 17.740278°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 42″, k. h. 17° 44′ 25″48.561666666667, 17.74027777777848.561667°N 17.740278°E
Rákfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rákfalu (1899-ig Rakovicz, szlovákul Rakovice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése

Pöstyéntől 9 km-re, délnyugatra található.

Története

A település 1262-ben IV. Béla oklevelében szerepel először írott forrásban „Villa Rakovych" néven. Ebben a király a – korábban a nyitrai várispánsághoz tartozó – Lancsár (villa Kuerencher), Köcsényi-patak (fluvium Kochyn) és Rákfalu (villa Rakovych) közötti területet Zochud comesnek és testvérének, Serafinnak adja. A 13. század végén Csák Máté birtoka, a csejtei váruradalom része, majd ennek halála után a királyé lett. Ebben az időszakban nincs a faluról említés. 1452-ben a nyitrai ispánság adóösszeírásában „Rakowicz" néven szerepel. Ezután a Bánfy család birtoka, majd 1569-től több nemesi családé volt. 1533-ban Rákfalut „Rakovitz" néven nemesi községként említik. 1549-ben 8 portáig adózott.

A 16. században a meginduló török betörések következtében a falu lakossága csökkent. Teret hódított a reformáció is. 1576-ban Rákfalut 6 jobbágy, 6 zsellér és 3 vagyontalan család lakta. 1610-ben másfél jobbágy és egy zsellérportája volt. 1623-tól a morva Horecky család szerzett birtokot a faluban. 1660-ban Nádasdy Ferenc volt a tulajdonosa, később a Nádasdy és Batthyány család osztozott rajta. A 18. század első felében a Révay családé. 1715-ben 25 jobbágy és 12 zsellérportája volt. 1787-ben 57 házában 337 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKOVICZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai G. Révay, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Veszeléhez nem meszsze, mellynek filiája, Pöstyénhez egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Veszeléjé, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Rakovicz, tót falu, Nyitra vármegyében, a vágh-ujhelyi országútban. Táplál 350 kath., lak. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Galgócz."[3]

1828-ban 53 háza és 366 lakosa volt. A Mednyánszky család a 19. század elején szerzett birtokot a községben és a korábbi reneszánsz kastély helyén új kastélyt építtetett, mely a mai napig is áll.

Borovszky monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Rakovicz, Boritól délre, a Dudvág jobb partján, a Holeska-patak mellett. Tót község, 436 r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1262-ben a nyitrai, azután a csejtei vár uradalmához tartozott; a XIII. század végén a templáriusok bírták, azután a Szt.-Jánosrendi lovagok örökölték. Később királyi birtok lett és mint ilyen Stibor vajda tulajdonába került. 1437-ben a Bánffyak lettek az urai, később a Révayak és végre a Mednyánszkyak. A községben van Kornfeld Zsigmondnak csinos, elegánsan berendezett kastélya, mely körül igen szép angol park terül el. A kastély nagyon régi eredetű építmény és alapja még a templáriusok idejéből való. Az 1675-ből fenmaradt összeirás szerint, akkoriban már mint "régi kastély" szerepelt; 1856-ban azonban báró Mednyánszky Dénes, az akkori tulajdonos, átépíttette. A parkbejárat szomszédságában vannak a mostani tulajdonos uradalmához tartozó szép és mintaszerü gazdasági épületek."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 572, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 482 lakosából 473 szlovák volt.

2011-ben 551 lakosából 520 szlovák.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Rákfalu Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 1.)
Sablon:Pöstyéni járás
  • m
  • v
  • sz
A Pöstyéni járás települései
Pöstyén (Piešťany)
Alsólopassó (Dolný Lopašov) · Bánka (Banka) · Bassóc (Bašovce) · Besenyőpetőfalva (Pečeňady) · Cseterőc (Šterusy) · Csipkés (Šípkové) · Dubovány (Dubovany) · Ducó (Ducové) · Hubafalva (Hubina) · Köcsény-Lancsár (Kočín–Lančár) · Krakovány (Krakovany) · Moraván (Moravany nad Váhom) · Nagykosztolány (Veľké Kostoľany) · Nagyőrvistye (Veľké Orvište) · Nézsnafalva (Nižná) · Osztró (Ostrov) · Prasnikirtvány (Prašník) · Rákfalu (Rakovice) · Ratnóc (Ratnovce) · Vágbori (Borovce) · Vágdebrőd (Drahovce) · Vágterbete (Trebatice) · Vágszakaly (Sokolovce) · Verbó (Vrbové) · Vígvár (Veselé) · Vittenc (Chtelnica)
Nemzetközi katalógusok