Alsólopassó
| Alsólopassó (Dolný Lopašov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Pöstyéni |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Petušík |
| Irányítószám | 922 04 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | PN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 996 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 207 m |
| Terület | 22,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 17° 38′ 35″48.57694444, 17.6430555648.576944°N 17.643056°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 17° 38′ 35″48.57694444, 17.6430555648.576944°N 17.643056°E | |
| Alsólopassó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólopassó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsólopassó (szlovákul Dolný Lopašov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése
Pöstyéntől 17 km-re, nyugatra fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe a kőkorszak óta lakott. Számos kőkori, újkőkori, bronzkori lelet került elő. A Nagymorva Birodalom idején szláv település állt a területén.
A mai falut 1394-ben említik először, a középkorban Jókő várának birtoka.
Vályi András szerint: „LOPASÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja jól termő."[2]
Fényes Elek szerint: „Lopassó, tót falu, Nyitra vmegyében, Radosócz mellett: 246 kath., 3 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. Felsége. Holicshoz 2 1/2 óra."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Lopassó, Lancsártól délre, ettől alig 3 kilométerre, egy völgykatlanban fekszik. Lakosai tótajkuak, számuk 823, vallásuk r. kath. Postája Vittencz, táviró- és vasúti állomása Verbó. Temploma a XVI. század vége felé épült és kőfallal van körülvéve; csúcsíves részleteket megőrizett tornya azonban régibb, mint a templom hajója. Kegyura gr. Pálffy József, kinek itt nagyobb kiterjedésü birtoka van. A templomban egy 1649-ből származó érdekes pacifikalet őriznek. A temetőjében álló Szt. Háromság kápolnát Vranovics Márton pozsonyi kanonok 1703-ban építtette. Földesurai a XIV. században a jókői vár urai voltak, azután az Erdődyek és a Pálffyak. Itt született Klimó György pécsi püspök."[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1063, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 982 lakosa volt: 973 szlovák, 6 cseh, 1 cigány és 2 ismeretlen nemzetiségű.[5]
2011-ben 953 lakosából 939 szlovák.
Neves személyek
- Itt született Klimó György (1710-1777) pécsi püspök.
- Itt született 1844. január 14-én Jedlicska Pál kanonok, történetíró.
- Itt szolgált és hunyt el Sándorfi Nándor esperes plébános, régész.
Nevezetességei
- A Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. századi, gótikus eredetű, később reneszánsz stílusban átépítették.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106106&settlement_name=
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Alsólopassó Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Dolny Lopašov (Alsólopassó) a Via Sancti Martini honlapján]
