Nagyőrvistye

Nagyőrvistye (Veľké Orvište)
A Nagyboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Pöstyéni
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Pavol Paulovič
Irányítószám	922 01
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	PN
Népesség
Teljes népesség	1060 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	282 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Terület	3,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 14″, k. h. 17° 47′ 24″48.62055556, 17.7948.620556°N 17.790000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 14″, k. h. 17° 47′ 24″48.62055556, 17.7948.620556°N 17.790000°E
Nagyőrvistye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyőrvistye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyőrvistye (szlovákul Veľké Orvište, korábban Horny Orvište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése

Pöstyéntől 4 km-re északnyugatra, a Dunamenti-síkság északi kiszögelésében, a Vág és Dudvág folyók közén fekszik.

Története

A község területe a régészeti kutatások szerint a kőkorszak óta lakott. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra településének nyomai kerültek itt elő.

A falu első írásos említése 1113-ban a zobori apátság oklevelében "villa Rivvis" néven történt. Ebből fejlődött ki a későbbiekben Kis- és Nagyőrvistye. A korai időkben a település valószínűleg az időközben elpusztult Bana várának tartozéka volt. A következő említés 1335-ben Károly Róbert király Visegrádon kelt adománylevelében olvasható. Ebben a király a települést Berencs, Csejte és Holics urának, Rufusz Tamásnak adta. A 14. század közepén Rufusz a birtokot felsődiósi Diósy György nyitrai alispánnak adta el. 1395-ben már a nagyapponyi Apponyi család birtoka. 1447-ben "Ryusche" néven szerepel egy oklevélben. A 16. század elején több nemesi család birtoka. 1547-ben Zay Ferenc szerzett birtokot a településen. A család később kiterjesztette birtokait, melyek két központja Bucsány és Csejte volt. Az esztergomi érsekség 1571-1573-as adóösszeírásában "Nagi Hornysko" Kisőrvistyével együtt 8 forinttal szerepel. 1576-ban Nagy Eorwistye másfél jobbágy, 5 zsellér és 6 lakatlan portával szerepel. 1598-ban 16 ház állt a faluban, de a házak száma 1600-ra kilencre csökkent. 1715-ben 6 háztartása volt. 1786-ban a népszámlálás során 47 házat és 402 lakost találtak a településen. 1828-ban 75 háza és 525 lakosa volt.

Fényes Elek szerint "Orvistye (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Nyitra vmegyében, Pőstyénhez 1/2 órányira. Az első 125 kath., 10 evang., 5 zsidó; a második 448 kath., 25 evang., 29 zsidó lak. – Róna határuk igen jó; réteik kövérek; vizimalmuk van. Ut. p. Galgócz. Fő birtokos gr. Zay Károly."^[2]

1878-ban a Zay család eladta a bucsányi uradalmat, melyhez a község is tartozott, az újbirtokos a Fould-Springer család lett. A faluban ekkor már az Erdődy családnak is voltak birtokai. 1884-ben, 1893-ban és 1904-ben tűzvészek okoztak károkat a községben.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 573 lakosából 546 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 963 lakosából 950 szlovák volt.

2011-ben 1084 lakosából 1021 szlovák és 1 magyar volt.

Neves személyek

• Itt született 1870-ben Follajtár József MÁV-alkalmazott, irodakezelő, publicista.

Nevezetességei

• A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. század közepén épült.
• Az evangélikus harangláb.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Nagyőrvistye Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk

Jegyzetek