Tasnádszilvás

Tasnádszilvás (Silvaș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Sződemeter
Rang	falu
Községközpont	Sződemeter
Irányítószám	447284
SIRUTA-kód	138850
Népesség
Népesség	179 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	157 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 26″, k. h. 22° 31′ 21″47.473853, 22.52262547.473853°N 22.522625°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 26″, k. h. 22° 31′ 21″47.473853, 22.52262547.473853°N 22.522625°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Tasnádszilvás (Silvaș) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése

Szatmár megyében, Nagykárolytól délre, Tasnád városától nyugatra, Sződemeter és Tasnád között fekvő település..

Története

Első említése 1234-ből származik, ekkor Scilovas, Scilvas, Zilvas , majd 1455-ben Zylas, 1460-ban Szilvás, 1475-ben pedig Zylwas néven írták.

1234-ben II. András király Szilvást a Káta nemzetségből származó István gróf nejének, aki Ipoch gróf leánya volt adta el 50 márkáért.

1455 körül Zylwas Becsky György és Benedek birtoka volt.

1484-ben Becsky László itteni részbirtokát Csaholyi Andrásnak zálogosította el.

1496-ban szántói Becsky János az akkor Szolnok vármegyéhez tartozó Szilvás nevű birtokába Geréb László erdélyi püspököt iktatták be.

A 17. század közepén a tatárok és a törökök Szilvás magyar lakosságát teljesen elpusztították és csak a 19. század második felében költözött a faluba két református család.

1692-ben Becsky Györgyé, aki Szilvás nevű faluját és más falvait 1500 forintért Muraniczi Horváth Jánosnak és nejének Barkóczi Katának zálogosította el.

1847-ben 292 lakosa volt, melyből 4 római katolikus, 288 görögkatolikus.

1890-ben 277 lakosa volt, melyből 20 magyar, 257 oláh, kik közül 3 római katolikus, 257 görögkatolikus, 5 református, 12 izraelita. A házak száma 50.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, előbb Közép-Szolnok vármegye, majd 1877-1919 között Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 378 román lakosa volt.

1992-ben 177 román nemzetiségű lakos lakta.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1770-ben épült.

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 602–606. o. Online elérés