Kissár

Kissár (Noroieni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Lázári
Rang	falu
Községközpont	Lázári
Irányítószám	447173
SIRUTA-kód	138002
Népesség
Népesség	349 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	136
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 53′ 12″, k. h. 22° 53′ 15″47.88674, 22.88751247.886740°N 22.887512°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 12″, k. h. 22° 53′ 15″47.88674, 22.88751247.886740°N 22.887512°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kissár falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Lázáritól északra, Sándorhomoktól délre fekvő település.

Története

Kissár (Sár) már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1332-ben említik először Saar néven. ekkor már egyházas hely volt.

1588-ban neve Pusztasár alakban tűnik fel újra.

Sár ősi birtokosa volt a Sári család, mely mellett egyes részeire 1449-ben Szepesi Péter és István kapnak királyi adományt.

1486-ban a Károlyi család tagjait iktatják be a birtok jogába.

1493-ban a Szepessy család szerez itt újabb birtokrészeket, Csernavoday Egyed pedig zálogba adja Kissáron levő részeit, Matucsinay Miklósnak.

1651-ben a Kállay lányok és Csalay László kapnak új adományt az egész településre.

A 18. század végén a Járdánházi Kováts család birtoka lett, s az övék maradt egészen a 19. század közepéig.

A 20. század elején nagyobb birtokosa a Berenczei és Járdánházi Kováts Jenő és Sándor.

Nevezetességek

• Görögkatolikus templom

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek