Érszentkirály

Érszentkirály (Eriu-Sâncrai)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Királydaróc
Rang	falu
Községközpont	Királydaróc
Irányítószám	447107
SIRUTA-kód	137470
Népesség
Népesség	633 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	247
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	126 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 22° 40′ 10″47.573847, 22.66938547.573847°N 22.669385°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 22° 40′ 10″47.573847, 22.66938547.573847°N 22.669385°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Érszentkirály (románul: Eriu-Sâncrai) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, az Érmelléken, Tasnádtól északkeletre, Érmindszent és Csög között fekvő település.

Története

Érszentkirály nevét az oklevelek 1337-ben említették először Zentkyral néven, mint a Szentkirályi család tagjainak birtokát.

1427-1430 körül Szilágyi Miklós fiainak volt itt birtoka.

1489-ben egy itteni részbirtokba iktatták be Maghi Pétert és Pált.

1559-ben egy szentkirályi résuzbirtokba iktatták be Székely Antalné Magyi Zsófiát.

1588-ban Somlyai Báthori Zsigmond erdélyi vajda Mihályfalvi Eördögh Györgynek és Eördögh Katalinnak, ki a Báthori ujvári familiárisának, Köblösi Theke Tamásnak volt felesége. adta új adományként.

1623 és 1678 között a Szentkirályi család tagjainak volt itt birtoka.

1679-ben Apafi Mihály Perecseni Andrásné Szentkirályi Kata utód nélküli halála után annak birtokát Kovács Kata Czeglédi Istvánnénak és testvérének Kovács Mihálynak adta.

1699-ben özvegy Medgyesi Sámuelné Kovács Kata itteni részbirtokát zálogba adta Szécsi Guti asszonynak és gyermekeinek Pap Zsigmondnak és Lászlónak, valamint Pap Zsigmond nejének Tyúkodi Nagy Zsófia asszonynak.

1718-ban Ilosvai DobaiGyörgy és neje Szécsi Judit gyermekei osztoztak meg a szüleiktől maradt érszentkirályi birtokon.

1775-ben Bölöni Sándorné Török Krisztina és gyermekei osztoztak meg itteni birtokukon.

1797-ben végzett összeíráskor Érszentkirály birtokosai voltak: Kúthi János, gróf Károlyi József, Katona Jánosné.

1890-ben 1033 lakosa volt, ebből 575 magyar, 458 oláh, melyből 16 római katolikus, 496 görögkatolikus, 481 református, 40 izraelita volt. A házak száma ekkor 200.

Érszentkirály a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegyéhez tartozott.

Híres emberek

• Itt született 1890. november 1-jén Kaizler Anna, későbbi asszonynevén Ady Lajosné tanítónő, tárca- és emlékiratíró.
• Itt született 1964-ben Kiss Zoltán orgonaművész.

Kala

Kala település volt Érszentkirálytól keletre, a hasonló nevű (Kala) dűlő területén feküdt egykor.

Az oklevelekben Kisfaludtelkével, Szentkirállyal (1481), Gyenetelekkel (1550) együtt említették.

A középkorban Kala Középszolnok vármegyéhez tartozott, s Mikolai Tamás és András birtoka volt.

1481-ből fennmaradt oklevél szerint ide betörve hatalmaskodtak és raboltak itt Nagy András és Helena úrnő.

1550-ben I. Ferdinánd király Kala praediumot Szentkirályi Ferencnek és Lászlónak új adományként adta. E birtok nevezettek őseié volt, akik azonban a közeli zavaros időkben azt elvesztették.

Nevezetességek

• Református templom. Anyakönyvet 1767-től vezetnek.

• Görögkatolikus templom. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 450–463. o. Online elérés

Hivatkozások