Nántű

Nántű (Hurezu Mare)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Szopor
Rang	falu
Községközpont	Alsószopor
Irányítószám	447293
SIRUTA-kód	138967
Népesség
Népesség	295 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	72
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	154 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′ 55″, k. h. 22° 50′ 18″47.465232, 22.83837747.465232°N 22.838377°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 55″, k. h. 22° 50′ 18″47.465232, 22.83837747.465232°N 22.838377°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nántű (Hurezu Mare) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése

Tasnád városától délkeletre fekszik.

Története

Nántű és környéke már az őskorban megtelepült hely volt, ahol többször kerültek elő kő-és bronzkori leletek.

Első említése 1424-ből származik.

A 14–15. században a bélteki uradalom-hoz tartozott.

1555-ig a Drágffy család birtoka volt. Nevét ekkor Nanthew-nek írták, majd az erdődi uradalom-mal, s később a daróczi uradalommal a szatmári vár tartozéka volt.

1646-ban Kemény János és felesége Kállay Zsuzsanna kapták királyi adománnyal.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtokába került.

A 18. században a Károlyi család sváb telepesekkel népesítette újra négy generáción át – Károlyi Sándor (1669–1743), Károlyi Ferenc (1705–1758), Károlyi Antal (1732–1791), Károlyi József (1768–1803). A Károlyi-birtokok három részre oszlásakor Károlyi Györgyhöz került, a 20. század elején Károlyi Gyula örökösei voltak birtokosai.^[1]

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 930 román, magyar és német lakosa volt.

1992-ben 603 román és magyar nemzetiségű lakos lakta. (A magyarok a lakosság 11%-át alkotják.)

Nántű határához tartozott a 20. sz. elején Farkasorra tanya is. A település helynevei legnagyobbrészt magyarok, melyek közül figyelemreméltó a Nyilastábla és a Várdomb.

A Várdomb-ról a néphagyomány azt tartotta, hogy ott valaha vár állott, melynek kőmaradványait a szomszédos Alsószopor görögkatolikus templomának építéséhez használták fel. Azonban az valószínűleg nem vár, hanem csak őrtorony lehetett.

Nevezetességei

Híres szülötte

• Erdős Imre Pál (Nántű, 1916. november 3. – Szatmárnémeti, 1987. szeptember 20.) festő, grafikus.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek