Sanhszi

Sanhszi (山西省 Shānxī Shěng)
Rövidítés: 晋 pinjin rövidítés: Jìn
Név eredete	山 shān – hegy 西 xī – nyugat "A (Taihang) hegyektől nyugatra"
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Tajjüan
Prefektúrák (地区)	11
Megyék (县)	119
Járások (乡)	1388
A KKP tartományi bizottságának titkára	Zhang Baoshun 张宝顺
Kormányzó	Yu Youjun 于幼军
Terület	156 800 km², 19. a rangsorban
ISO 3166-2	14
Népesség
Teljes népesség	34 915 616 fő (2020)[1]
Népsűrűség	213 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 99,7% Hui – 0,2%
GDP 2004
GDP	304,2 milliárd CNY, 18. a rangsorban
GDP per fő	9120 CNY, 17. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Sanhszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sanhszi témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Senhszi (a tőle nyugatabbra fekvő tartomány, pinjin Shǎnxī, magyar Senhszi).

Sanhszi (kiejtése^ⓘ, kínai: 山西, pinjin: Shānxī, angol átírás: Shanxi) a Kinai Népköztársaság északi tartománya. Székhelye és legnagyobb városa Tajjüan.

Sanhszi Kína széntermelésének központja, ám a környezetszennyezés miatt ebben a tartományban a legmagasabb a születési rendellenességgel világra jövők aránya.^[2]

Történelem

A tartomány ősidők óta Kína része, de önálló tartománnyá csak a Ming-dinasztia idején szervezték. Számtalanszor vált harctérré a különböző kínai belharcokban, illetve az északi nomádok támadásai idején. Földrajzi helyzete és természeti viszonyai miatt korán kereskedelmi és pénzügyi központtá vált. Az utolsó császári dinasztia, a Csing-dinasztia idején Kína pénzügyi központja a tartományban fekvő Pingyao város volt. Az aránylag épen fennmaradt várost az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A 20. század első felében Kína más részeihez viszonyítva nyugodt hely volt a tartomány. A II. világháborúban megszállták a japánok. A japán kapituláció után területének nagy része a kínai kommunisták kezébe került. A rákövetkező polgárháború (kínai polgárháború) négy évig tartott. A Kuomintang oldalán hadifogságba esett japán katonákat is bevetettek a harcokban, de végül 1949-ben a tartomány a Kínai Népköztársaság része lett.

Jegyzetek

Ez a kínai közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!