Hejlungcsiang

Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.
Heilongjiang (黑龙江省
Hēilóngjiāng Shěng)
Rövidítés:
pinjin rövidítés: Hēi
Név eredete黑 hēi – fekete
龙 lóng – sárkány
江 jiāng – folyó
"Amur folyó kínai neve"
Közigazgatás
Ország Kína
Közigazgatási szintTartomány
SzékhelyHarbin
Prefektúrák (地区)13
Megyék (县)128
Járások (乡)1284
A KKP tartományi bizottságának titkáraQian Yunlu
KormányzóZhang Zuoji
Terület460 000 km²,
6. a rangsorban
ISO 3166-223
Népesség
Teljes népesség31 850 088 fő (2020. nov. 1.)[1]
Népsűrűség83 fő/km²
Főbb nemzetiségekHan – 95%
Manchu – 3%
Koreai – 1%
Mongol – 0,4%
Hui – 0,3%
GDP 2004
GDP530,3 milliárd CNY,
13. a rangsorban
GDP per fő13 900 CNY,
10. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Heilongjiang weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejlungcsiang témájú médiaállományokat.

Heilongjiang kiejtése (kínai: 黑龙江, pinjin: Hēilóngjiāng, magyar átírása hagyományosan Hejlungkiang, szoros átírással Hejlungcsiang[2]) a Kinai Népköztársaság északkeleti tartománya. Délről Jilin tartomány, nyugatról Belső-Mongólia Autonóm Terület, északról pedig Oroszország határolja. Nevét az Amur folyó kínai nevéről kapta, szó szerinti jelentése: fekete sárkány folyó. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Harbin.

Történelem

A tartomány történelmileg nem Kína, hanem Mandzsúria része. Területén különféle nomád népek váltották egymást, amelyek gyakran támadták Kínát. Innen származott a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115-1234), amely meghódította Észak-Kínát. Azonban ekkor sem egyesítették Kínával a mai tartomány területét. Innen származott az utolsó kínai dinasztia, a mandzsu Csing-dinasztia is. Ennek uralma idején, 1683-ban szervezték meg Mandzsúria igazgatását. Két katonai kormányzót neveztek ki, a nyugati részért felelős illetékessége messze északra, az Amur folyón túl lévő Sztanovoj-hegyvidékig terjedt. A keleti rész kormányzója a Japán-tenger partjáig volt illetékes. Ezzel egy időben megtiltották kínaiak betelepülését a területre.

1860-ban a kínai kormány kénytelen volt feladni minden területet az Amúron túl az Orosz Birodalom javára. Ugyanakkor megnyitották Mandzsúriát a kínai bevándorlás előtt. A 20. század elejére a lakosság döntő többsége már kínai volt.

1932-ben alakult meg Mandzsukuo japán bábállam. Ennek része lett a tartomány. 1945-ben területét a Szovjetunió csapatai szállták meg, majd ez lett az első tartomány, amely a kínai kommunisták uralma alá került. 1954-ben egyesítették egyetlen tartománnyá a nyugati és keleti területeket.

Földrajz és éghajlat

Közigazgatás

Heilongjiang 12 prefektúra szintű városra és 1 prefektúrára van felosztva:

  • Harbin (egyszerűsített kínai: 哈尔滨市, pinjin: Hā'ěrbīn shì)
  • Qiqihar (齐齐哈尔市 Qíqíhā'ěr shì)
  • Hegang (鹤岗市 Hègǎng shì)
  • Shuangyashan (双鸭山市 Shuāngyāshān shì)
  • Jixi (鸡西市 Jīxī shì)
  • Daqing (大庆市 Dàqìng shì)
  • Yichun (伊春市 Yīchūn shì)
  • Mudanjiang (牡丹江市 Mǔdānjiāng shì)
  • Jiamusi (佳木斯市 Jiāmùsī shì)
  • Qitaihe (七台河市 Qītáihé shì)
  • Heihe (黑河市 Hēihé shì)
  • Suihua (绥化市 Suíhuà shì)
  • Daxing'anling Prefektúra (大兴安岭地区 Dàxīng'ānlǐng Dìqū)

Gazdaság

Lásd még

Népesség

Kultúra

Külső hivatkozások

Commons:Category:黑龙江
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejlungcsiang témájú médiaállományokat.
  1. Seventh National Population Census of the People's Republic of China
  2. OH. 251., KN. 402., 415.
  • Heilongjiang tartomány hivatalos honlapja
Sablon:Kína tartományai
  • m
  • v
  • sz
Tartományok

Észak
  • Hopej (Hébĕi)
  • Sanhszi (Shānxī)
  • valamint Belső-Mongólia, Peking és Tiencsin (alább)
Északkelet
  • Liaoning (Liáoníng)
  • Csilin (Jílín)
  • Hejlungcsiang (Hēilóngjiāng)
Kelet
Délközép
Délnyugat
Északnyugat
Vitatott
A Kínai Népköztársaság zászlaja
Autonóm
tartományok
Tartományi jogú
városok
Különleges
közigazgatási
területek
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 146590356
  • GND: 4235269-1
  • NKCS: ge1126707
  • BNF: cb11982378r
  • KKT: 00634700
Ez a kínai közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!