Csilin

Ez a szócikk a tartományról szól. Hasonló címmel lásd még: Csilin (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Csilin (吉林省 Jílín Shěng)
Rövidítés: 吉 pinjin rövidítés: Jí
Név eredete	A mandzsu girin ula kifejezésből, jelentése: a folyó mentén
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Changchun
Prefektúrák (地区)	9
Megyék (县)	60
Járások (乡)	1006
A KKP tartományi bizottságának titkára	Wang Yunkun
Kormányzó	Wang Min
Terület	187 400 km², 13. a rangsorban
ISO 3166-2	22
Népesség
Teljes népesség	24 073 453 fő (2020. nov. 1.)[1]
Népsűrűség	145 fő/km²
Főbb nemzetiségek	Han – 91% Koreai – 4% Manchu – 4% Mongol – 0,6% Hui – 0,5%
GDP 2004
GDP	295,8 milliárd CNY, 20. a rangsorban
GDP per fő	10 900 CNY, 14. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Csilin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csilin témájú médiaállományokat.

Csilin Kína egyik északkeleti tartománya.

Történelem

Ez a terület sokáig nem számított Kína részének. Különböző koreai királyságok terjesztették ki rá hatalmukat. Kínával először a hódító nomád népek révén került egy államba. Így uralkodott területén a dzsürcsen Csin-dinasztia, majd a mongol Jüan-dinasztia. A mandzsu Csing-dinasztia idején a terület katonai kormányzójának hatalma a Japán-tengerig terjedt, tehát magába foglalta a mai orosz Tengermelléki határterületet is. A han kínaiak bevándorlását szigorúan korlátozták.

A Csing-dinasztia 1860-ban kénytelen volt átadni a Tengermelléket Oroszországnak. Ekkor engedélyezték kínaiak számára a nagyobb arányú betelepülést. A 20. század elejére már kínai volt a lakosság túlnyomó többsége.

1932-ben a tartomány területe része lett Mandzsukuo japán bábállamnak. A második világháború végén a Szovjetunió Vörös Hadserege szállta meg. A volt Mandzsukuo más részeihez hasonlóan a szovjetek itt is a kínai kommunistáknak adták át a hatalmat, akik Mandzsúriából kiindulva meghódították egész Kínát a kínai polgárháborúban.

A mai tartomány határait 1950-ben vonták meg. A kulturális forradalom idején további területeket csatoltak hozzá Belső-Mongóliából, de ezeket később visszaadták Külső-Mongóliának.

A tartomány fontos nehézipari központ. Abban az időben is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött, amikor Kína többi területén gyors fejlődést éltek át.

Jegyzetek

Ez a kínai közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!