Prigor

Prigor
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Prigor
Rang	községközpont
Irányítószám	327305
SIRUTA-kód	53586
Népesség
Népesség	820 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Népsűrűség	2,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	291 m
Terület	301,63 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 56′, k. h. 22° 07′44.93333333, 22.1166666744.933333°N 22.116667°EKoordináták: é. sz. 44° 56′, k. h. 22° 07′44.93333333, 22.1166666744.933333°N 22.116667°E
Prigor weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Prigor, 1911 és 1918 között Nérahalmos falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Stájerlakaninától 41 kilométerre délkeletre, a Szemenik-hegység déli lábánál, a Nérába futó Putna (Prigor) patak partján fekszik.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű, jelentése 'szőlőskert'. Először 1550-ben említették (Prygor). A Nérahalmos nevet Turchányi Tihamér alkotta meg, és a középkori Halmos vár és kerületi székhely nevét kívánta vele feléleszteni.^[1]

Története

1603-ban Czorczok Ferenc és Stephon Miklós két-két, Buczumas Miklós és Mezei Mihály egy-egy porta után adózott benne. 1757-ben 66 házból és egy templomból állt, 1771-ben 140 parasztcsalád, két pap, három colonus és 27 özvegy lakta.

1775-ben itt állították fel az Oláh–Illír Határőrezred 3. századának székhelyét. Ekkor még hat különálló házcsoportból állt (Săliște, Salin, Scoc, Ilot, Ruieni, Ramița), amelyek a mai falunál magasabban feküdtek. 1780-ban vonták össze mai helyén. A hagyomány szerint az 1788-as török betöréskor leégett fatemploma. 1800-ban 125 román határőr- és 13 aranymosó cigánycsalád élt benne. A prigori határőrök 1854–55-ben megszálló erőként Moldvában, 1859-ben az itáliai fronton, 1866-ban az osztrák–porosz háborúban jártak. A Határőrvidék feloszlatása után előbb Szörény, majd 1880-ban Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.

1910-ben 1786 lakosából 1761 volt román anyanyelvű és 1771 ortodox vallású.

2002-ben 1031 lakosából 1021 volt román nemzetiségű; 957 ortodox és 70 baptista vallású.

Látnivalók

• A falu patakja mellett tizenegy horizontális vízimalom és egy ványoló működik. Egy horizontális tengelyű vízikerékkel működő ványolómalmát 1966-ban a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban állították föl.

Híres emberek

• Itt született 1909-ben Anton Golopenția szociológus.

Jegyzetek

Források

• Dumitru Popovici: Contribuții la o posibilă cronologie a localității Prigor
• Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 1–3. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1877–1878.