Krassó-Szörény megye

Krassó-Szörény megye (Caraș-Severin)
Krassó-Szörény megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Bánság
Megyeszékhely	Resicabánya
Jelzés	CS
Terület	8514 km²
Körzethívószám	(+40) 255
Népesség
Népesség	246 588 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	35 fő/km²
Térkép
S z e r b i a Hunyad megye Temes megye GJ Mehedinţi megye RESICABÁNYA Nándorhegy Karánsebes Boksánbánya Stájerlakanina Oravicabánya Herkulesfürdő Újmoldova Temes Berzava Cserna Néra Duna Ruszka-havas Buziási-d. Ara. Szárkő-hegység Dogn. Godján-hg. Szemenik-hg. Ani. Ors. Lokva-hegység Almás-hegység E70
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krassó-Szörény megye témájú médiaállományokat.

Krassó-Szörény megye (románul: Județul Caraș-Severin) Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Bánság régióban. Székhelye Resicabánya (84 678 lakos). Szomszédos megyék: keleten Hunyad és Gorj megye, északon Temes megye, nyugaton Szerbia és a Vajdaság, délkeleten Mehedinți megye. A megye a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió része.

Földrajz

A megye területe 8 514 km², a harmadik legnagyobb Romániában, Temes megye és Suceava megye után. A hegységek a terület 67%-át teszik ki: Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Lokva-hegység, Almás-hegység, Szárkő-hegység, Godján-hegység), Ruszka-havas, Csernai-havasok. Ezek a Nyugati-Kárpátokhoz, illetve a Déli-Kárpátokhoz tartoznak, magasságuk 600 és 2100 m közötti. A nyugati rész átmeneti dombság a hegyek és az alföld között. A Duna Krassó-Szörény megyében, Báziásnál lép be Romániába és a Szerbia-Románia határvonalat képezi. További folyók a megyében: Temes, Cserna, Karas, Néra. A Néra folyónak több kilométer hosszú sziklaszorosa van az érchegység és a Lokva-hegység között.

Legmagasabb pont: Szárkő (2190 m) a Szárkő-hegységben.

Történelem

1920 után a román közigazgatásban a (viszonylag későn született) azonos nevű magyar vármegyét kettévágták, Krassó megye Oravicabánya székhellyel nagyjából a középkori területén önálló lett, az új Szörény megye székhelye Lugos maradt. Krassó megyéhez került a korábban Temes vármegyei Varadia község is. Mindkét megye a tartományi átszervezéskor (1952) megszüntetésre került, és (egy része csak 1956-ban) a temesvári székhelyű Bánát tartományhoz csatolódott.

A megye ma ismert alakjában 1968-ban született újjá Resicabánya székhellyel. Ide tartoznak ma a Hunyad vármegye részét képezett Alsóbaucár, Felsőbaucár és Bukova községek, illetve a magyar impériumban Temes vármegyei Móricföld.

Demográfia

2002-ben 333 219 lakosából 294 051 volt román, 7 914 cigány, 6 273 horvát, 6 082 szerb, 6 149 német, 5 924 magyar, 3 526 ukrán, 2 479 cseh és 340 szlovák, 27 296 fő volt egyéb nemzetiségű.^[2]

2011-ben 295 579 lakosának 82,5%-a román, 2,5%-a roma, 2,05%-a (6059 ember) magyar, 1,75%-a horvát, 1,65%-a szerb, 0,5%-a cseh nemzetiségű volt.^[3]

Krassó-Szörény megye népességének változása (a megye mai területére számítva):^[2][3]

Közigazgatási beosztása

Krassó-Szörény megyében nyolc város és 69 község van. Városok: Boksánbánya, Herkulesfürdő, Karánsebes, Nándorhegy, Oravicabánya, Resicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova

Legnagyobb települések

Település	Lakosság (fő, 2011)
Resicabánya	73 282
Karánsebes	24 689
Boksánbánya	15 842
Újmoldova	12 350
Oravicabánya	11 382
Nándorhegy	10 510
Stájerlakanina	7 485
Herkulesfürdő	5 008
Mehádia	4 128
Teregova	3 981

Gazdaság

Itt épült meg az első vasút a mai Románia területén. Az első világháború után az UDR vette át a környék bányászatát. 1949 után államosították az itteni ipar nagy részét.

Kapcsolódó szócikkek

• Krassó-Szörény vármegye

Jegyzetek

További információk

• Krassó-Szörény megye gazdasági térképe^{[halott link]}