Barbos
| Barbos (Bărbosu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Rafna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rafna |
| Irányítószám | 327311 |
| SIRUTA-kód | 53657 |
| Népesség | |
| Népesség | 38 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 21° 45′ 14″45.464875, 21.7537945.464875°N 21.753790°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 54″, k. h. 21° 45′ 14″45.464875, 21.7537945.464875°N 21.753790°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barbos (románul: Bărbosu) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Boksánbányátl északra, a Berzava egyik mellékpatakjának felső völgyében, Resicabányától északnyugatra, Lugostól délnyugatra, Boksánbánya és Valéapáj közt fekvő település.
Története
Nevét 1699-ben említette először oklevél Barbusz néven, mint a Lugosi kerülethez tartozó kamarai birtokot. 1808-ban Barboza, Barbozsu, 1851-ben és 1888-ban Barboza, 1913-ban Barbos néven említették.
1790-ben a falu szétszórtan fekvő házait összetelepítették. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Barboza, Boganis vize mellett, 4 katholikus, 979 óhitű, 5 református lakossal, óhitű anyatemplommal. Bírják a kamara és Gabriel család.” 1866-tól az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott.
1910-ben 855 lakosából 4 magyar, 12 német, 14 román volt. Ebből 33 görögkatolikus, 807 görög keleti ortodox, 9 izraelita volt.
Jegyzetek
Források
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 24. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
