Cseherdős

Ez a szócikk a romániai Șumița nevű (csehül: Šumice) településről szól. Hasonló címmel lásd még: Šumice (egyértelműsítő lap).

Cseherdős (Șumița)
Római katolikus templom (1888)
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Kislaposnok
Rang	falu
Községközpont	Kislaposnok
Irányítószám	327242
SIRUTA-kód	53096
Népesség
Népesség	56 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	600 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 58′ 00″, k. h. 22° 11′ 30″44.966666666667, 22.19166666666744.966667°N 22.191667°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 00″, k. h. 22° 11′ 30″44.966666666667, 22.19166666666744.966667°N 22.191667°E
Cseherdős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseherdős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cseherdős, 1911-ig Sumica (románul: Șumița, csehül: Šumice) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Az Almás-hegységben, a községközponttól 13 km-re délnyugatra, Herkulesfürdőtől 30 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

A Sumica név a szerbből való és 'liget'-et jelent. A mesterséges névadással keletkezett Cseherdős név lakóinak nemzetiségére és az erdős környékre utal.

Története

1827-ban harminchat Plzeň és Chýnov vidéki cseh telepes család alapította Schönthalt az Oláh-bánsági ezred területén, a Ponyászka-patak Minișbe folyásánál. Egy részük az első két évben a rossz talaj miatt visszaköltözött. 1830-ban a telepnek 123 lakosa volt. 1836-ban huszonkét schönthali család alapította meg a mai falu elődjét (a helyet 1828-ben Sumicza néven említették), míg néhányan ugyanakkor Ravenszkára költöztek. 1856-ig még több további hullámból érkeztek Csehországból telepesek. 1838-ban csatolták a határőrezredhez. 1842-ben 109 római katolikus lélekkel Mehádia filiája volt. Később hosszabb ideig a bozovicsi plébániához tartozott, papjai nem tudtak csehül. Asszonyai tejterméket vittek piacra.

1946-ban tizenhét családja repatriált Csehszlovákiába. 1957-tól a cseh nyelvű faluban pár évtizedig román felső tagozat működött.

1880-ban 263 lakosából 261 főleg cseh anyanyelvű, mind a 263 római katolikus vallású.

1992-ben 210 lakosából 206 volt cseh és négy román nemzetiségű; 209 római katolikus és egy ortodox.

Jegyzetek

Források

• Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. II. Budapest, 1878 [1]
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Desideriu Gecse: Istoricul comunităților cehe din România: așezare, evoluție etno-demografică, socio-economică și cultural-confesională. Timișoara, 2011
• Sînziana Preda: Istorie şi memorie în comunităţile cehilor din Clisura Dunării. Cluj-Napoca, 2010
• Icoana Cristescu Budescu: Monografia satului Globu Craiovei, județul Caraș-Severin. Timișoara, 2010

Lásd még

Bánáti csehek