Pancsova

Pancsova (Панчево / Pančevo)
Pancsova címere Pancsova zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Pancsova
Rang	város
Polgármester	Saša Pavlov
Irányítószám	26000
Körzethívószám	+381 13
Rendszám	PA
Testvérvárosok	Lista Mrkonjić Grad (1994–) Boulogne-Billancourt Resicabánya Prijedor (1994–) Byala Slatina Nagymihály (2011. augusztus 19. – ) Tarragona (2009–) Kumanovo Zaanstad Bonyhád (2010–) Sztavrúpoli (1994–) Neapoli (1994–) Stupino (2012. április 23. – ) Ravenna megye (2008. október 16. – ) Voszkreszenszk (1996–)
Népesség
Teljes népesség	73 401 fő (2022)
Népsűrűség	518 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	148,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873888888889, 20.65194444444444.873889°N 20.651944°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873888888889, 20.65194444444444.873889°N 20.651944°E
Pancsova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat.

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

Fekvése

Belgrádtól 16 km-re északkeletre, a Temes és a Duna találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.^[1]

Története

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Stevan Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Ferdinand von Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. 1774-től a németbánsági ezred székhelye, 1872-től a trianoni békediktátumig Torontál vármegyéhez tartozott, a Pancsovai járás székhelye volt, 1910-től törvényhatósági jogú város.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.

Itt születtek, itt éltek

• Requinyi Géza - vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1881. július 14-én itt született.
• Manno Miltiades - magyar sportember, művész-polihisztor. A magyar labdarúgó bajnokság első gólkirálya, válogatott evezős, atléta és korcsolyázó sportpolihisztor, grafikus, festő- és szobrászművész, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-címerének tervezője. Itt született 1879. március 3-án.
• Csalog József (1937-ig Csalogovits József) őskoros régész, néprajzkutató; a szekszárdi múzeum (1934-45), a keszthelyi Helikon Múzeum (1949-51), a Jászberényi Múzeum (1951-54) illetve a szentesi Koszta József Múzeum (1954-64) igazgatója. Pancsován született 1908. március 13-án.
• Stevan Šupljikac (1786-1848) katonatiszt, 1848-tól vezérőrnagyi rangban a császári hadsereg tábornoka, az 1848–1849 között fennálló Szerb Vajdaság első vajdája.

Népessége

1910-ben 20808 lakosából 3364 fő magyar, 7467 fő német, 244 fő szlovák, 769 fő román, 1 fő rutén, 135 fő horvát, 8714 fő szerb, 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő római katolikus, 225 fő görögkatolikus, 993 fő református, 1979 fő ág. hitv. evangélikus, 9361 fő görögkeleti ortodox, 7 fő unitárius, 706 fő izraelita, 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.

Helyi közösségek

• Gornji Grad
• Hertelendyfalva (Vojlovica)
• Kotež
• Központ (Centar)
• Mladost
• Stari Tamiš
• Strelište
• Tesla

A népesség etnikai megoszlása

Községi adatok

Városi adatok

Galéria

• 
  Városháza
• 
  Az ortodox templom
• 
  A római katolikus templom
• 
  Az evangélikus templom
• 
  A nemzeti múzeum
• 
  A pancsovai óváros
• 
  Posta
• 
  A Temes Pancsovánál
• 
  NIS olajfinomító
• 
  Pancsova környéke 1769-72 között

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Pancsova K-013 radio
• Pancsova város hivatalos honlapja (szerbül és angolul)
• Pancsova város nem hivatalos honlapja (szerbül)
• Pancsova története Archiválva 2009. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben