Szob

Ez a szócikk a Pest vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szob (egyértelműsítő lap).

Szob
A Luczenbacher-kastély és környéke madártávlatból
Szob címere Szob zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szobi
Jogállás	város
Polgármester	Ferencz Gyöngyi (független)[1]
Irányítószám	2628
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	2501 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	148,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 49′ 04″, k. h. 18° 52′ 00″47.817777777778, 18.86666666666747.817778°N 18.866667°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 04″, k. h. 18° 52′ 00″47.817777777778, 18.86666666666747.817778°N 18.866667°E
Szob Pozíció Pest vármegye térképén
Szob weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szob témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szob (németül: Zopp an der Donau, szlovákul: Soba) város Pest vármegyében, a Szobi járás központja. Pest vármegye második legkisebb városa Visegrád után.

Fekvése, földrajza

A Dunakanyarban a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál fekszik, közvetlenül a szlovák határ mellett, több szempontból is igen előnyös földrajzi helyen.

A közvetlenül határos települések: észak felől Márianosztra, északkelet felől Kóspallag, kelet felől Nagymaros, délkelet felől Zebegény, dél felől a Duna túlpartján fekvő Pilismarót, nyugat felől a már Szlovákiához tartozó Helemba (Chľaba), északnyugat felől pedig Ipolydamásd.

Külterületi településrészei:

• Bőszob
• Csákhegy
• Malomkert
• Malomvölgy
• Vasúti őrházak
• Verbicdűlő^[3]

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 12-es főút, amelynek végpontján érhető el Budapest és Vác irányából. A közeli Ipoly-parti településekkel az 1201-es út, Márianosztra–Kóspallag térségével pedig a 12 108-as út köti össze. Határszélét keleten érinti még a Zebegény-Márianosztra közti 12 107-es út is.

Dunai kompjárat kapcsolja össze Pilismarót Basaharc nevű településrészével; a kompot szobi oldalról a 12 127-es, majd a 12 311-es, Pilismarót felől pedig a 11 325-ös számú mellékút szolgálja ki.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonala érinti. Szob vasútállomás egyúttal nemzetközi vasúti határátkelő is Szlovákia felé. A forgalmas állomás az Ipoly torkolata és kisváros központja között, az utóbbi déli oldalán helyezkedik el. A közúti elérését a 12 127-es út teszi lehetővé. Az állomás épülete és a Sávoly híd között indul Márianosztrán át Nagybörzsönybe a keskeny nyomközű Szob–Nagybörzsöny erdei vasút.

Történelem

Először Kézai Simon 1280-as krónikájában olvasható a település neve.^[4] Akkori neve Terra Sob volt.

A török időkben a település népessége erősen megfogyatkozott, de a 18. században Nyitra környékéről szlovákok települtek be.

1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

A települést 2000-ben várossá nyilvánították.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Remitzky Zoltán (független)^[5]
• 1994–1998: Remitzky Zoltán (független)^[6]
• 1998–2002: Remitzky Zoltán (független)^[7]
• 2002–2006: Remitzky Zoltán (független)^[8]
• 2006–2010: Remitzky Zoltán (független)^[9]
• 2010–2011: Szőke István (független)^[10]
• 2012–2014: Remitzky Zoltán (független)^[11]
• 2014–2019: Ferencz Gyöngyi (független)^[12]
• 2019-től: Ferencz Gyöngyi (független)^[1]

A településen 2012. március 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[13] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választás három jelöltje között a hivatalban lévő városvezető is elindult, de csak a második helyet érte el, a győztes az elődje lett.^[13] A polgármesteri széket azonban nem foglalhatta el, mert az Országos Választási Bizottság a 2012. március 25-i időközi polgármester-választás eredményét megsemmisítette és elrendelte a szavazás megismétlését.^[14] Erre 2012. április 22-én került sor: ekkor kicsivel magasabb volt a választói aktivitás mértéke és már csak két jelölt indult el, ez a helyzet pedig a korábbival lényegileg egyező eredményt szült, ismét Remitzky Zoltán győzelmét hozva.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 5,3%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,1% (33,2% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és örménynek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,1% volt római katolikus, 5,8% református, 1,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).^[16]

Gazdaság

A Szobi Szörp Rt. gyára a környéken termesztett bogyósgyümölcsöket, főként a málnát dolgozta fel, majd szörp, illetve gyümölcslé formájában forgalmazta. A gyár a 2007-ben bezárt. A gyümölcsleveket azóta a Kecskemét melletti Nyárlőrincen gyártják.^[17]

Látnivalók

• Gregersen-kastély
• Luczenbacher-kastély. Ma a helyi gimnázium fiúkollégiumaként és lazarista rendházként üzemel.
• Börzsöny Múzeum – A Börzsöny élővilágát, néprajzát és régészeti, történeti leleteit mutatja be. Az Ipoly-völgy népviselete, kerámiatárgyak és parasztbútorok tekinthetők meg.
• Római katolikus Szent László-templom
• Nepomuki Szent János szobor
• Kálvária-domb, dunai és zebegényi kilátással
• Szob–Nagybörzsöny erdei vasút Márianosztrán át
• Duna-Ipoly torkolat
• Sávoly híd
• Luczenbacher-temetőkápolna

Képgaléria

Itt születtek, itt éltek

• Érdy János (1796-1871) jogi doktor, történész és régész, az Érdy-kódex felfedezője itt született.
• Gregersen Guilbrand (1824-1910) építész
• Kodály Frigyes, Kodály Zoltán édesapja itt volt állomásfőnök 1883-1885 között.
• Kuris Lajos kovácsmester, tojáspatkoló világbajnok itt élt a településen.
• Molnár Péter Világ és Európa bajnok kajakozó, olimpikon
• Friewald Ruben író, kultúrpolitikus itt él.
• Hugyecz Péter énekes

Jegyzetek

További információk

• Szob Önkormányzatának honlapja
• Szob.lap.hu
• Szobi Köztér: hírek, képek Szobról
• Szob az utazom.com honlapján
• Szob a www.utikonyvem.hu oldalon
• Így ment tönkre a szörpgyár