Vajdalak
| Vajdalak (Војводинци / Vojvodinci) | |
 | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26338 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 363 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 74 m |
| Terület | 21,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 07″, k. h. 21° 20′ 48″45.018611111111, 21.34666666666745.018611°N 21.346667°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 07″, k. h. 21° 20′ 48″45.018611111111, 21.34666666666745.018611°N 21.346667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdalak témájú médiaállományokat. | |
Vajdalak (szerbül Војводинци / Vojvodinci, románul Voivodinț, németül Wojwodintz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől délkeletre, a Karas jobb partján, Mélykastély, Jám és Udvarszállás közt fekvő település.
Története
Vajdalakról az első ismert adat a török hódoltság utánról maradt fenn, ekkor már lakott helységnek írták, majd az 1717. évi kamarai jegyzékben is előfordult Woivodinzi néven, 77 házzal, és a Mercy-féle térképen is szerepelt, de később elpusztult és 1761-ben már csak pusztának írták.
1783-ban ismét lakott helyként említették, majd 1829-ben a gróf Bethleni Bethlen család kapta meg a kincstártól kárpótlásképpen. A Bethlen család 1874-ig volt a település birtokosa, majd gróf Mikes Miklós és felesége báró Bornemisza Janka lett birtokosa.
1883-ban doktor Kormos Béla és neje Ágoston Róza vették meg.
1910-ben 1544 lakosa volt, melyből 22 magyar, 1469 román, 21 szerb volt. Ebből 27 római katolikus, 1513 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1196 | 1098 | 1012 | 902 | 727 | 593 | 417[2] | 363[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 366 | 87,76 |
| Szerbek | 19 | 4,55 |
| Cigányok | 13 | 3,13 |
| Magyarok | 3 | 0,71 |
| Németek | 1 | 0,23 |
| Vlachok | 1 | 0,23 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1785-ben épült
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- A Pallas nagy lexikona
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
