Palatális, zöngétlen zárhang

IPA
IPA-kód107
IPA-jelc
IPA-kép
X-SAMPAc
Kirshenbaumc
HangmintaHallgat hallgat

A palatális, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a c jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig c. A magyar nyelvben ezt a hangot a ty betű jelöli.

Hasonló a [tʃ] posztalveoláris, zöngétlen affrikátához (vö. magyar csak), de ez zárhang, nem affrikáta, és a [tʃ]-nél hátrébb, a [k]-nál (vö. magyar kár) viszont előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [c] általánosságban ritkább a [tʃ]-nél.[1]

A <c> mint fonetikai jel gyakran jelöli a [tʃ]-t vagy más hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

Jellemzői

A palatális, zöngétlen zárhang jellemzői:

  • Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
  • Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
  • Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
  • Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
  • Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
  • Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
albán[2] kuq [kuc] ’vörös’
asu [cúma] ’varrni’
baszk ttantta [canca] ’cseppecske’
cseh čeština [ˈtʃɛʃ.cɪ.na] ’cseh nyelv’ lásd cseh hangtan
dinka car [car] ’fekete’
ega[3] [cá] ’ért’
luganda caayi [caːji] ’tea’
görög κέδρος [ˈce̞ðro̞s̠] ’cédrus’ lásd újgörög hangtan
gweno [ca] ’jönni’
holland[4] tjeef [ceːf] ’katolikus’ (pejoratív, Flandriában használatos) lásd holland hangtan
ír ceist [cɛʃtʲ] ’kérdés’ lásd ír hangtan
izlandi gjóla [couːla] ’enyhe szél’
katalán mallorcai[5] tronc [ˈtronʲc] ’törzs’ A más nyelvváltozatokban használt /k/-nak felel meg. Lásd: katalán hangtan
khmer ចាប [caap] ’madár’ A hehezetes és hehezet nélküli alakok közt szembenállás van.
kinyarwanda ikintu [iciːnhu] ’kérdés’
korzikai chjodu [ˈcoːdu] ’köröm’ A gallurese nyelvjárásban is megtalálható
lett ķirbis [ˈcirbis] ’sütőtök’
macedón вреќа [ˈvrɛca] ’zsák’
magyar[6] tyúk [cuːk] ’tyúk’ lásd magyar hangtan
norvég északi és központi nyelvjárások[7] fett [fɛcː] ’kövér’ lásd norvég hangtan
nyugati sivatagi nyelv kutju [kucu] ’egy’
okcitán limousin tireta [ciˈʀetɒ] ’fiók’
auvergnat tirador [ciʀaˈdu] ’fiók’
plautdietsch Kjoakj [coac] ’templom’
román[8] chin [cin] ’kín’ A /k/ allofónja /i/ és /e/ előtt. Lásd román hangtan.
romans sursilvan[9] notg [nɔc] ’éjszaka’
sutsilvan[10] tgàn [caŋ] ’kutya’
surmiran[11] vatgas [ˈvɑcɐs] ’tehenek’
puter[12] zücher [ˈtsycər] ’cukor’
vallader[13] müs-chel [ˈmyʃcəl] ’moha’
szlovák deväť [ˈɟɛvæc] ’kilenc’
tadaksahak ? [cɛːˈnɐ] ’kicsi ’
török köyün [cʰœˈjyn] ’falu’ (birt.) lásd török hangtan
vietnámi cho [cɔ] ’adni’ Változata: [t͡ɕɔ]. Lásd vietnámi hangtan

Hivatkozások

  1. ↑ Ladefoged (2005: 162)
  2. ↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982:10)
  3. ↑ Connell, Ahoua &Gibbon (2002:100)
  4. ↑ Gussenhoven (1992:46)
  5. ↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
  6. ↑ Ladefoged (2005:164)
  7. ↑ Skjekkeland (1997:105–107)
  8. ↑ DEX Online : [1] Archiválva 2020. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. ↑ Menzli (1993:92)
  10. ↑ Liver (1999:53–54)
  11. ↑ Liver (1999:56–57)
  12. ↑ Liver (1999:59–60)
  13. ↑ Liver (1999:63–64)

Irodalom

  • Connell, Bruce; Ahoua, Firmin & Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association 32 (1): 99–104
  • Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
  • Liver, Ricarda (1999), Rätoromanisch: Eine Einführung in das Bünderromanische, Gunter Narr Verlag, ISBN 3-8233-4973-2
  • Menzli, Gierdi (1993), Cuors da romontsch sursilvan: Lecziuns 1-18, Ligia romontscha, ISBN 3-906680-25-1
  • Newmark, Leonard; Hubbard, Philip & Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296, <https://books.google.com/?id=hqlYbhnII3QC&pg=PA1&dq=Standard+Albanian:+A+Reference+Grammar+for+Students&q=>
  • Recasens, Daniel & Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association 35 (1): 1–25, DOI 10.1017/S0025100305001878
  • Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)
Sablon:Mássalhangzó
  • m
  • v
  • sz
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.