Nagydebrek

Nagydebrek (Dobric)
Az egykori kastély (ma ortodox apácakolostor)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Kiskaján
Rang	falu
Községközpont	Kiskaján
Irányítószám	427028
Körzethívószám	0x63[1]
SIRUTA-kód	32857
Népesség
Népesség	1583 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	286 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 45″, k. h. 24° 07′ 34″47.245806, 24.12623147.245806°N 24.126231°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 45″, k. h. 24° 07′ 34″47.245806, 24.12623147.245806°N 24.126231°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagydebrek (románul: Dobric) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

Déstől 29 km-re északkeletre, Bethlentől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Történeti névalakjai: Dobrok (1456), Debreg (1485). Debrik (1576), Nagy-Debrik (1607), Nagy-Debregh és Dibrik (1612).

A 15. században Szeszármához tartozó román falu volt. 1649-től a Mikes család birtokolta.

A 19. század első felében a család fényűző kastélya mellett serfőzdét tartott fenn. 1848 őszén a környékbeli parasztság kifosztotta a Mikes-kastélyt. A dési nemzetőrség szétszórta a felkelőket és felgyújtotta a falut.

1862-ben a Mikes család birtokát br. Bornemissza Károly örökölte. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1930 után, állítólag egy az Egyesült Államokból hazatért helybeli hatására, a lakók többsége pünkösdi hitre tért.

Népesség

• 1900-ban 463 lakosából 441 volt román és 16 magyar anyanyelvű; 437 görögkatolikus, 8 zsidó, 7 református, 6 ortodox és 5 római katolikus vallású.
• 2002-ben 1133 lakosából 784 volt pünkösdista és 348 ortodox vallású.

Látnivalók

• Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemploma 1744-ben épült.
• A Mikes-, majd Kornis-kastélyt 1900–1902-ben akkori tulajdonosa, a Bornemissza család építette újra. A parkkal körülvett kastélyba 1992-ben ortodox apácák költöztek. A többségében pünkösdista lakosság nem nézte jó szemmel egy ortodox kolostor alapítását a falujában, és kilenc évig pereskedett az egyházzal az ingatlanért.^[3]
• Határkereszt 1750-ből.

Híres emberek

• Itt született 1819 április 19-én Mentovich Ferenc költő, filozófus.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  

Jegyzetek

További információk

• Fényképek a kolostorról, a volt kastélyról
• asztali nóta, menyasszonytánc és tyúknóta^{[halott link]}