Tordavilma

Tordavilma (Vima Mare)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Drágavilma
Rang	falu
Községközpont	Drágavilma
Irányítószám	437387
SIRUTA-kód	109498
Népesség
Népesség	348 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 54″, k. h. 23° 42′ 31″47.381702, 23.70853447.381702°N 23.708534°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 54″, k. h. 23° 42′ 31″47.381702, 23.70853447.381702°N 23.708534°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Tordavilma település Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Magyarlápostól délnyugatra, Drágavilma és Karulyfalva között fekvő település.

Története

Tordavilma nevét az oklevelek 1390-ben említették először Vydma, 1405-ben Vylma, 1590-ben Torda-Vilma néven. Előnevét a Torda személynévből vette a település.

Tordavilma (Vilma) kezdetektől fogva Csicsóvár tartozéka és királyi birtok volt.

1405-ben Zsigmond király adományozta a Bánffyaknak.

1598-ban Báthory Zsigmond a birtokot Bellő, vagy Balássi Györgynek adta adományképpen.

1602 körül Basta és Krauseneck császári biztosok birtokának írták.

1607-ben Rákóczi Zsigmond Allya Farkasnak Küküllő vármegye főispánjának és nejének Bánffy Margitnak adományozta, akik a fejedelemnek ekkor több falut engedtek át.

1615-ben Bethlen Gábor fejedelem birtoka volt, s Szamosújvár tartozékaként volt említve.

1632-ben II. Rákóczi György fejedelemé.

1674-ben kincstári birtoknak írták.

1738-ban Szamosújvár zálogbirtoka volt, 1820-ban Szamosújvár városának birtoka volt.

1708 és 1711 között a Rákóczi szabadságharc alatt a kurucok vertek itt tanyát.

1830-ban Tordavilmán végzett összeíráskor 676 lakosa volt.

1886-ban 774 lakosából 211 görögkatolikus, 514 görögkeleti, 14 zsidó volt.

1900-ban 862 lakosából 17 magyar, 845 oláh, ebből görögkatolikus 264, görögkeleti 577, izraelita 21 fő volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma – Szűz Mária megjelenésére van szentelve. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.
• Görögkeleti fatemploma – Mihály arkangyal és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték fel.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  

Jegyzetek