Hszining

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Hszining (西宁市 (pinjin: Hszining))
Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház, Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom.
Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Csinghaj
Rang	Prefektúra szintű város
Irányítószám	810000
Körzethívószám	971
Rendszámok betűjelei	青A
Testvérvárosok	Lista Izsevszk
Népesség
Teljes népesség	2 467 965 fő (2020)[1]
Népsűrűség	343 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2275 m
Terület	7372 km²
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.62386, 101.7786636.623860°N 101.778660°EKoordináták: é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.62386, 101.7786636.623860°N 101.778660°E
Hszining weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszining témájú médiaállományokat.

Hszining (Qining) (kínai: 西宁; tibeti: ཟི་ལིང་།, mongol: ᠰᠢᠨᠢᠩ) Kína Csinghaj (Qinghai) tartományának fővárosa^[2] és egyben a Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városa. A tartomány keleti részén fekvő város lakossága a 2010-es népszámlálási adatok szerint 2 208 708 fő, amelyből 1 198 304 fő él az összesen négy városi körzetben.

A település az északi selyemút Ho-hszi (Hexi) folyosójának egyik kereskedelmi központjának számít több mint kétezer éve és itt volt az erődítménye a Han-, a Szuj-, a Tang- és a Szung-dinasztiáknak a nyugati nomád népek támadásaival szemben. Jóllehet Hszining (Qining) sokáig Kanszu (Gansu) tartományhoz tartozott, 1928-ban azonban Csinghaj (Qinghai) részévé vált. A térségben több jelentős muszlim és buddhista vallási helyszín található, köztük a Tongkuan mecset és a Taer kolostor. A város a Huang-sui (Huangshui)-folyó völgyében fekszik és a tengerszint feletti magasságának köszönhetően az éghajlata hideg mérsékelt. A várost összeköti a Csinghaj–Tibet-vasútvonal a tibeti Lhászával és Kanszu (Gansu) tartomány székhelyével, Lancsou (Lanzhou) várossal.

Története

Hszining a Tibet felé vezető selyemút egyik fontos állomása volt, ahol főleg fával, gyapjúval és sóval kereskedtek az ókorban. Ez a kereskedelmi útvonal a selyemút északi vonalhálózatának a részét képezte, amelyen jelentősen megnőtt a forgalom az i.e. 1. században, miután a Han-dinasztia kiterjesztette a hatalmát ezen a területen.^[3]

A Han-dinasztia idején (206 BC – 220 AD) egy Lin-csiang (Linqiang) nevű települést hoztak létre, hogy felügyelje a helyi csiang (qiang) törzs tagjait. tribesmen. Szintén a Szui- (581–618) és a Tang-dinasztia (618–907) korában a település határvidékének és rendre kiújuló csatározások helyszínének számított. 763-ban a területet megszállták a tibetiek, akik átkeresztelték a helyet Csing-tang-cseng (Qingtangcheng) névre. 1104-ben a Szung-dinasztia visszahódította a települést, amely ekkor kapta a jelenlegi Hszining (Qining) (jelentése: "béke a nyugaton") nevet és a prefektusi vagy szuper prefektusi rangot. A 16. század végén alapították a várostól mintegy 16km-re a Taer kolostort, amelynek révén a sárga kalapos buddhista szekta, a tibeti buddhizmus egyik iskolájának, a Gelugpának a fontos vallási központjává vált.

1927. május 22-én egy Richter-skála szerint 8,6-os erősségű földrengés rázta meg a területet, amelynek következtében mintegy 200 000 ember vesztette életét.

Jegyzetek

További információk

• Hszining kormányzat hivatalos oldala

Kapcsolódó szócikkek

• Tendzin Gyaco - a 14. dalai láma