A közép mozdulatlansága

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A közép mozdulatlansága
SzerzőZisi
Eredeti címCsung jung (Zhong yong)
Országókori Kína
Nyelvklasszikus kínai nyelv
Műfajkonfuciánus szent könyv
A Wikimédia Commons tartalmaz A közép mozdulatlansága témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Átírási segédlet
Csung jung
Kínai átírás
Hagyományos kínai中庸
Egyszerűsített kínai中庸
Mandarin pinjinZhōng yōng
Wade–GilesChung1-yung1
Kantoni jűtphingJung1-yung4
Konfucianizmus
Kínai filozófia

taoizmus · legizmus
Jin-jang · motizmus · neokonfucianizmus

A konfuciánus kánon

Négy könyv · Öt klasszikus
Három kommentár · Tizenhárom klasszikus

Konfuciánus filozófusok

Konfuciusz · Menciusz · Hszün-ce · Tung Csung-su

Neokonfucianizmus

Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming

Kapcsolódó fogalmak

csün-ce · tien
tien-ming · zsen · ji · li · hsziao · csung

Sablon:Konfucianizmus
  • m
  • v
  • sz

A közép mozdulatlansága eredetileg a Szertartások feljegyzéseinek a 31. fejezete, de a Szung (Song)-korban kiemelték, és a Négy könyvnek nevezett konfuciánus alapművek sorába helyezték. A bizonytalan keletkezési korú és szerzőségű írás Konfuciusznak tulajdonított mondásokat, valamint minden kohéziót nélkülöző, a konfuciánus értékek szerinti tanításokkal kapcsolatos idézeteket tartalmaz.[1]

Története

A Szertartások feljegyzései tartalmazta szövegeknek a szerzősége és a keletkezési kora egyaránt bizonytalan. Különböző művekből és korokból származó írások egybegyűjtésével állíthatták elő, valamikor a Han-kor elején. Ugyanis ez a mű volt az egyike azoknak, amelyek a leginkább megsínylették az i. e. 213-ban Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) által elrendelt könyvégetést, melynek célja az volt, hogy a Csou (Zhou)-kori konfuciánus hagyományokra hivatkozó arisztokrácia előjogait az első császár eltörölje. A Csin (Qin)-dinasztia bukását követően, a Han-dinasztia első uralkodói minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy rekonstruálják a megsemmisült műveket, és ennek a kései kompilációnak a nyomai fedezhetők fel a Szertartások feljegyzéseinek szövegein.[2]

A közép mozdulatlanságát a Szung (Song)-kori konfuciánus filozófus és filológus, Csu Hszi (Zhu Xi) (朱熹; 1130–1200) A nagy tanítás (Ta hszüeCsung jung (Da xue) 《大學》) című 42. fejezettel együtt kiemelte a műből, kommentárokkal ellátva a konfuciánus kánonnak az úgynevezett Négy könyv (sze su (si shu) 《四書》) csoportjába helyezte a Beszélgetések és mondások, valamint Menciusz műve mellé.[3]

Keletkezése, szerzősége

A közép mozdulatlansága fennmaradt szövege tartalmi szempontból két jól elkülöníthető részből áll: egy viszonylag szerény terjedelmű fő szöveg, amit magának Konfuciusznak tulajdonított mondások és a Dalok könyvéből származó idézetek követnek, valamint Konfuciusz és a Lu fejedelmének, Aj (Ai)nak beszélgetése az eszményei uralkodó erényességéről. Vang Po (Wang Bo) (王柏; 1197–1274) úgy vélte, hogy eredetileg két Csung jung (Zhong yong) című mű létezett, amelyeket a Szertartások feljegyzéseinek szerkesztésekor összeolvasztottak. A Han-kortól kezdve a művet Konfuciusz unokájának, Ce-sze (Zisi)nek (子思; kb. i. e. 481–402) tulajdonítják. A szöveg tartalmi és stiláris vizsgálata alapján azonban egyértelmű, hogy A közép mozdulatlansága semmiképpen nem lehet Ce-sze (Zisi) műve, hanem csak az egységes kínai állam megteremtése (i. e. 221) után íródhatott. Nem zárható ki azonban, hogy Ce-sze (Zisi)től származó töredékeket is tartalmazhat.[4]

Fordítása

A magyar fordítása teljes terjedelmében Tőkei Ferenc tolmácsolásában olvasható.[m 1]

Megjegyzések

  1. Lásd: Tőkei 1986. 191–210. o.

Jegyzetek

  1. Tőkei 1986. 177. o.
  2. Riegel 1993. 293. o.
  3. Tőkei 1986. 177. o.
  4. Tőkei 1986. 178. o.

Források

  • Riegel 1993: Riegel, Jeffrey K. Li chi 禮記. In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 293–297. ISBN 1-55729-043-1
  • Kínai filozófia 1986: Kínai filozófia, Ókor I. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 4294 3

Külső hivatkozások

A kínai Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Csung jung témában.
  • Zhong Yong Az eredeti kínai szöveg angol fordításban és Csu Hszi (Zhu Xi) kommentárjaival – Chinese Text Project
  • Doctrine of the Mean (Chinaknowledge)
  • Doctrine of the Mean A. Charles Muller angol fordításában
  • The Doctrine of the Mean James Legge angol fordításában
  • The Doctrine of the Mean Wing-tsit Chan angol fordításában
Sablon:Konfuciánus művek
  • m
  • v
  • sz
Négy könyv
Öt klasszikus
Három kommentár
  • Co (Zuo) kommentárja
  • Kung-jang (Gongyang) kommentárja
  • Ku-liang (Guliang) kommentárja
Tizenhárom klasszikus
Egyéb
  • A zene könyve
Sablon:Kínai irodalom
  • m
  • v
  • sz
Témakörök
Fontosabb
írók, költők
Legfontosabb
művek
A négy klasszikus regény
További művek
Történeti
művek
  • ókor Ókorportál
  • Kína Kína-portál