Vadkemping

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A vadkemping a természetjárás, de inkább a természetben való kikapcsolódás egy speciális ágazata, ahol nem hivatalos kempingben történik az éjszakázás. Néha ide sorolják a lakóautós kempingezést is.

Előnyei többek között a természetközelibb, nyugodtabb helyszín és ingyenesség, hátránya a komfort szűkössége.

Magyarországon megkötésekkel legális, a környező országokban nem mindenütt.

Története

A vadkemping hagyománya időtlen. Ez a kezdeti időkben az emberi lét velejárója volt, a középkor környékén néha szükségszerű. Divatja a modern korban van, amikor az ember már jellemzően rendezett épületekben él. Természetesen kivételek a mai világban is akadnak: egyes munkakörök és élethelyzetek szintén velejárója a szabad ég alatti alvás, mint ahogy egy háború eleme is.

Egy még speciálisabb része a vadkempinges létnek a bushcraft, ahol a felszerelések, eszközök elkészítése és a szükséges élelem egy részének megszerzése is a természetből, természetben történik. (Bár nem minden bushcraft velejárója a kinti éjszakázás, illetve az jellemzően közösségi élmény.)

Vadkemping alatt a továbbiakban a szándékos, élményszerű kinti alvást értjük, illetve a természetjárás közbeni kényszerbivakolást is; lakott területtől távol. (Legyen az a szabad ég alatt, sátorban, függőágyban vagy bivakzsákban.)

Felszerelés

A vadkempinget lehet önállón is folytatni, de jellemzően egy túra közben éljük át az élményt. Így a felszerelés az adott cselekvésre jellemző eszközökön túl, bár bármelyik elhagyható:

hálózsák vagy bivakzsák (esetleg hálózsákbetét)
polifoam
sátor vagy függőágy
(eső)ponyva
folyadék éjjelre
(kéz/láb/hát)melegítő
higiénia
egyéni gyógyszerek (allergiagyógyszerek)

Veszélyessége

Magyarországot tárgyalva a vadkemping veszélytelen. Két fő tényezőt kell figyelembe vennünk mégis.

Állati eredetű támadások: ilyen nem létezik, az egyetlen állatfaj, mely a vadkempingezőre veszélyt jelenthet, az maga az ember. Egyetlen más állat sem zavarja az embert éjszaka; legfeljebb a hangjával, neszezésével megörvendezteti.

Két kivétel fordulhat elő (bár mindkettő a természetjárás velejárója, nem a vadkempingé):

Az anaphylaxiás sokk lehetősége a súlyosan allergiások esetén. Ezt jellemzően rovarcsípés idézi elő (fullánkosok – méhek, darazsak) – ennek fennállása esetén mindig maguknál kell tartani a vészhelyzeti adrenalin injekciójukat.
A kullancscsípés, illetve a fertőzésük (főképp Lyme-kór és vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás). Ezek részint védőoltással elkerülhetőek, de 24 órán belüli eltávolítással (a fej bennszakadása esetén is) ez a rizikó is csökkenthető.

Kihűlés veszélye: tavasszal és ősszel van valós esélye (ekkor meglepheti az embert a túlzott hideg). Erre megoldás a megfelelő hőtartás (hálózsák, ruházat), illetve a megázás elkerülése (esőruha, sátor, ponyva).

Nem téli időszakban hőkomfort szempontjából az ideális helyszín hegyesebb-dombosabb vidéken: sem nem a hűsebb völgyaljak, sem nem a kitettebb csúcsok, gerincek.

Kényszerbivak esetén (nem tervezetten a természetben töltött idő, jellemzően megfelelő felszerelés nélkül) a veszélyek természetesen gyarapodhatnak (veszélyes sziklaterep, sötétben haladás, megázás miatti kihűlés, stb.).

Nem valós veszélyek: ezektől az állattámadásoktól aggódnak a legtöbben laikusként, de a kockázat ezekre közel nulla. Barnamedve, szürke farkas, rákosi vipera, keresztes vipera – de ezeknél nagyobb, szintén elhanyagolható számban támad emberre a szarvasmarha vagy juh is.

Szabályozás, tiltások

Általában elmondható, hogy ahol erdőben sétálhatunk és letérhetünk az útvonalról, ott vadkempingezhetünk is, tehát az el nem zárt magánerdőkben is.

Az első megkötés az időtartam: 24 óráig szabad egy helyt lenni, aztán arrébb kell állni
- Ezen időtartamban az erdőgazdálkodó engedélye sem kell, tűrni köteles
Ahol és amikor kifejezetten tilos:
- A fokozottan védett területeken az ösvényről sem haladhatunk le, itt értelemszerűen nem is kempingezhetünk
- A vízművek területén, ezek általában el is vannak kerítve
- Települések belterületén
- Barlangokban is szigorúan tilos
  - Kizárólag kettő, szállásnak kiépített barlang a kivétel itthon (az egyik a Cserepes-kői-sziklaodú)
  - (denevérek, egyéb állatok védelme, a barlang történelmének védelme, stb.)
- Vadászat idején, még ha a jelzett turistautak járhatóak is akkor
- Fakitermelés helyszínén

A tűzgyújtásra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a túrázás, vagy bármely természetjárás közepette. (Tűzgyújtási tilalom alatt nem szabad tüzet rakni; soha nem szabad őrizetlenül hagyni a lángokat, de a parazsat sem; legyen kéznél oltásra alkalmas víz; szeles időben tilos; a végén kötelező teljesen eloltani.)

A gyűjtögetésre is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint bármely erdőlátogatásra. Meghatározott tömegű tüzelőt, gyógynövényt, gyümölcsöt, gombát és vizet szerezhetünk – de a mennyiséget gyakorlatilag nem tudjuk átlépni, ha csak a vadkemping idejére tervezve gyűjtünk.

Tilos a szemetelés és a természet rongálása, élővilágának a minimálisan szükségesnél jobban történő zavarása.

A fenti listában csak a legfontosabb tiltások lettek felsorolva, hisz árnyalhatja még a képet jó néhány tényező, többek között: például erdősítés idejének éveiben nem járható az erdő, az őserdőink magterülete sem, illetve vadásztársaságok is módosíthatnak még a helyi rendeleteken túl.

Környező országok szabályozása

Általánosan elmondható, hogy nyugatabbra tiltott, maximum megtűrt az éjszakázás, a Balkánon viszont legális.

Ausztria: tilos, de egy éjszakára megtűrt
Horvátország: tilos
Koszovó: legális
Moldova: legális
Olaszország: tiltott, de kevéssé ellenőrzik.
Lengyelország: Az általános szabály az, hogy csak a kijelölt helyeken szabad bivakolni. Az erdőtörvény szerint (https://lexlege.pl/ustawa-o-lasach/rozdzial-5-zasady-udostepniania-lasow/1580/) "Art. 30. Czynności zabronione w lesie 1. W lasach zabrania się: [...] 10) biwakowania poza miejscami wyznaczonymi przez właściciela lasu lub nadleśniczego;" Vagyis "az erdőkben tilos bivakolni az erdő tulajdonosa vagy az erdészet által kijelölt helyeken kívül." Szerencsére számos kijelölt bivakoló- és sátrazóhely van az országban, melyekről az erdészetek térképes adatbázist is fenntartanak: https://czaswlas.pl/mapa?search=1&s_nazwa=&m_zoom=7&m_lat=52.918899999999994&m_lng=19.13340000000001
Csehország: A jogszabályok megkülönböztetik a táborozást és a természetben éjszakázást. Az előbbi az általános szabályok szerint csak a kijelölt helyeken van megengedve. Az erdőtörvény szerint (https://www.zakonyprolidi.cz/cs/1995-289#cast1) "az erdőkben tilos dohányozni, nyílt tüzet rakni vagy fenntartani, és a kijelölt helyeken kívül táborozni." (§ 20 Zákaz některých činností v lesích (1) V lesích je zakázáno [...] k) kouřit, rozdělávat nebo udržovat otevřené ohně a tábořit mimo vyhrazená místa.") A természetvédelmi törvény (https://www.zakonyprolidi.cz/cs/1992-114#cast2) szerint "a nemzeti parkoknak a település lakott területén kívüli részén tilos a természetvédelmi szerv által kijelölt helyen kívül táborozni." ("§ 16 Základní ochranné podmínky národních parků (2) Na území národních parků mimo zastavěná území obcí a zastavitelné plochy obcí je zakázáno [...] o) tábořit mimo místa vyhrazená orgánem ochrany přírody.") Ugyanezt mondja ki e törvény a tájvédelmi körzetekről: ezek "egész területén tilos a táborozás és a tűzrakás, kivéve a természetvédelmi szerv egyetértésével kijelölt helyeket." (§ 26 Základní ochranné podmínky chráněných krajinných oblastí (1) Na celém území chráněných krajinných oblastí je zakázáno [...] b) tábořit a rozdělávat ohně mimo místa vyhrazená se souhlasem orgánu ochrany přírody.") A nemzeti természeti rezervátumokban, azaz kisebb területű, jelentős természeti értékek védelmére kijelölt védett területeken "tilos a természetvédelmi szerv által kijelölt helyen kívül táborozni és tüzet rakni." ("§ 29 Na celém území národních přírodních rezervací je zakázáno [...] j) tábořit a rozdělávat ohně mimo místa vyhrazená orgánem ochrany přírody.") A nemzeti parkok védőövezetében engedély kell a táborozáshoz, kivéve a lakott területeket. ("§ 37 Ochranná pásma zvláště chráněných území (3) V ochranném pásmu národního parku se souhlas orgánu ochrany přírody dále vyžaduje k a) táboření mimo místa vyhrazená orgánem ochrany přírody opatřením obecné povahy a mimo zastavěná území obcí.") Viszont ugyanezen természetvédelmi törvény megkülönbözteti a táborozást a természetben való éjszakázástól, ugyanis a Cseh-Svájc Nemzeti Parkra vonatkozó külön szabály vonatkozik, mely szerint szerint ott tilos a természetben éjszakázni, kivéve a természetvédelmi szerv által fenntartott helyeket: "§ 16a Bližší ochranné podmínky Národního parku České Švýcarsko (1) Na celém území Národního parku České Švýcarsko je zakázáno [...] c) nocovat v přírodě mimo místa vyhrazená orgánem ochrany přírody opatřením obecné povahy." E nemzeti park saját honlapja (https://www.npcs.cz/navstevnik#Taboreni) szintén megteszi e különbségtételt, és definíciót is ad: "a bivakolás egyszeri megalvást jelent tűzrakás nélkül, melynek során a természetben nem maradnak látható nyomok" ("Na území CHKO Labské pískovce se s výjimkou národních přírodních rezervací možné takzvané bivakování, tedy jednoduché přespání, po kterém nezůstanou v přírodě patrné stopy. Oheň je samozřejmě tabu.") Ebből a definícióból, bár jogszabálynak nem minősül, lehet érvelni amellett, hogy a természetvédelmi törvénynek a táborozásra vonatkozó tilalmai nem vonatkoznak a bivakolásra.

Románia: elvileg tilos, gyakorlatilag legális
Szerbia: nincs szabályozása
Szlovákia: Az általános szabály az, hogy erdőterületen csak a kijelölt helyen szabad táborozni. Az erdőtörvény szerint (https://www.slov-lex.sk/pravne-predpisy/SK/ZZ/2005/326/#predpis.diel-piaty): "§ 31 Zákaz niektorých činností (1) Na lesných pozemkoch je zakázané [...] c) stavať posedy, príbytky alebo táboriť mimo vyznačených miest." Vagyis "az erdőterületeken tilos "vadlest felállítani, hajlékot építeni vagy a kijelölt helyeken kívül táborozni." A szlovák jog megkülönbözteti a táborozást a bivakolástól, amely a természetvédelmi törvény (https://www.epi.sk/zz/2002-543#cast2) szerint alapesetben a 3. vagy magasabb fokozatban védett területeken (vagyis főszabály szerint a nemzeti parkokban) már tilos. Az ilyen helyeken "tilos táborozni, sátrazni, bivakolni, lovagolni, zárt építményeken kívül tüzet rakni, síelni, hegyet vagy sziklát mászni, hegyi sítúrát tenni és más sporttevékenységet folytatni a település lakott területén kívül." ("§ 14 Tretí stupeň ochrany (1) Na území, na ktorom platí tretí stupeň ochrany, je zakázané [...] d) táboriť, stanovať, bivakovať, jazdiť na koni, zakladať oheň mimo uzavretých stavieb, lyžovať, vykonávať horolezecký alebo skalolezecký výstup, skialpinizmus alebo iné športové aktivity za hranicami zastavaného územia obce.") Eseti kivételek léteznek, pl. a Murányi-fennsík Nemzeti Park saját szabályzata (https://www.npmp.sk/navstevnici/taboriska-a-bivak/taboriska-a-bivak-2/) a 4. és 5. fokozatban védett területek kivételével megengedi a bivakolást (vagyis a sátorban vagy anélkül való egyéjszakás alvást, tűzrakás nélkül) a jelzett ösvényektől legfeljebb száz méterre. A védettségi fokozatokra vonatkozó szabályokat a természetvédelmi törvény a 11-16. paragrafusokban részletezi, magukat a fokozatokat pedig a 18.-tól kezdődően felelteti meg a tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok stb. kategóriáinak.
Szlovénia: tilos, de a védett területeken kívül megtűrt kategória
Ukrajna: legális