Tündérrózsafélék

Tündérrózsafélék
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Nymphaea thermarum
Nymphaea thermarum
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: besorolatlan
Rend: Tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales)
Család: Tündérrózsafélék (Nymphaeaceae)
Salisb.
Alcsaládok és nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tündérrózsafélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérrózsafélék témájú kategóriát.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) a tündérrózsa-virágúak rendjének egy családja, melybe 5, főleg a trópusokon elterjedt nemzetség tartozik. Vitatott helyzetű csoport, ősi kétszikűekre jellemző vonásokat mutat.

Jellemzők

Tündérrózsa (Nymphaea) virágdiagramja

Hínárnövények a meder alján, az iszapban kúszó gyöktörzzsel. Leveleik a víz színén kiterülnek, virágaik nagyok, feltűnőek, kétivarúak, a vízfelszínen úsznak, a spirálisan elhelyezkedő porzók száma nem meghatározott, sok. Egyszikűekre jellemző tulajdonságuk, hogy az edénynyalábok szórtan helyezkednek el a szárban. Ez a tulajdonság is ősi eredetüket támasztja alá.

Nemzetségek

  • Euryale – A nemzetség egyetlen faja az E. ferox, melyet ehető magvaiért Kínában termesztenek. Levelei a Victoria fajokéinál kisebbek, széleik nem felhajlók.
  • Ondinea – A nemzetség egyetlen faja az O. purpurea.
  • Óriás-tündérrózsa (Victoria)Dél-Amerikában elterjedt nemzetség, melybe két faj, a V. amazonica és a V. cruziana tartozik. Különös ismertetőjelük hatalmasra megnövő leveleik, melyek átmérője természetes környezetükben akár a 4 métert is elérheti.
  • Nuphar – A nemzetség hazánkban is honos faja a vízitök vagy sárga tavirózsa (Nuphar lutea).
  • NymphaeaMagyarországon is őshonos faj a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.), de további fajokkal is találkozhatunk kertészetekben, illetve termálvizekben telepítve (például Hévízen).
  • Barclaya – A termő alsó állású, levelei osztatlanok, a víz alá merültek. Virágai kleisztogámok, vagyis nem nyílnak ki, hanem bimbó állapotban beporzódnak. A nemzetség Burmától Új-Guineáig elterjedt.

Források

  • Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 
  • Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 322. o.  
  • http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap