Tápé

Tápé
A tápéi római katolikus Mihály arkangyal templom a 18. században épült
Közigazgatás
Település	Szeged
Városhoz csatolás	1973
Korábbi rangja	község
Irányítószám	6753
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Tápé Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 35″, k. h. 20° 11′ 59″46.259722222222, 20.19972222222246.259722°N 20.199722°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 35″, k. h. 20° 11′ 59″46.259722222222, 20.19972222222246.259722°N 20.199722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápé témájú médiaállományokat.

Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.

Fekvése

Tápé a mai város legkeletibb belterületi városrésze, a Tisza jobb parti oldalán, a Körtöltésen kívül. Központján a 4412-es út vezet végig, amely a Szilléri sugárútnál csatlakozik a Nagykörúthoz. 2013-ig itt komp is üzemelt a Tiszán, amely összeköttetést biztosított a túlparton fekvő Tápairét külterületi városrész, továbbá Maroslele, Makó és a 4413-as úton keresztül Rákóczitelep felé. Miután a kompot leállították, azóta ezek a túlparti települések és településrészek csak az M43-as autópályán keresztül érhetők el.

Nevének eredete

Kiss Lajos szerint a név török eredetű, és talán a Tápió folyóhoz köthető: vö.: ótörök tapay uduy ’szolgálat, tisztelet’; ujgur tapay 'ua.'

Története

Tápé Árpád-kori település volt, nevét már 1138-ban említette oklevél Tapai néven. Részben várföld, részben hercegi birtok volt. A tatárjárás után elnéptelenedett várföldet IV. Béla király a szegedi telepeseknek adta a Vártó nevű halastóval együtt, amely a tatárok által legyilkolt Csupor nemzetség (Chupur) tagjainak birtoka volt.

Tápé 1973-ig Csongrád megye Szegedi járásához tartozott, 1973-ban csatolták Szegedhez.

Tápé a szépirodalomban

• A település a címadó helyszíne Radnóti Miklós Tápé, öreg este című versének, valamint Juhász Gyula Tápai lagzi c. versének.

Híres emberek

• Itt alkotott Dorogi Imre, Heller Ödön és Nyilasy Sándor festőművész.

Források és irodalom

• Apró Ferenc: Hol sírjaink domborulnak... Szeged, 1998. ISBN 963 03 6006 3
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
• Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész. Bába Kiadó, Szeged 2008., 81 p. ISBN 978-963-9881-17-4
• Horváth Dezső: A tápai Krisztus pöre. Bába Kiadó, Szeged 2002., 252 p. ISBN 963-9347-82-5
• A pajori iskola emlékére (szerk: Molnár Gergely, Molnár Mária) 1907-2007. Bába Kiadó, Szeged 2007., 191 p. ISBN 978-963-9717-57-2
• Tápé története és néprajza. Tápé, 1971. Szerk. Juhász A.

Külső hivatkozások

• Szeged-Tápé
• Ilia Mihály: Tápé a világ közepe

Ez a Csongrád-Csanád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!