Szelekció

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A szelekció vagy kiválasztódás olyan evolúciós folyamat, mely során a reprodukcióra képes élőlények nemzedékeinek váltakozásával bizonyos tényezők hatására egyes öröklődő tulajdonságok gyakorisága nő, egyesek gyakorisága pedig csökken.

Természetes tényezők

Természetes tényezők, melyek emberi közreműködéstől mentesen képesek szelekciót indukálni.

Bár kérdés, vajon az ember milyen szinten tekinthető nem a természet részének.

Az alapvető természetes tényező az egyes egyedek vagy fajok túlélési és szaporodási sikere, illetve azok alkalmazkodás képessége a túlélés érdekében, vagyis a fitnesz, avagy rátermettség. Ez a tényező képezi a természetes szelekció alapját. Azonban a fitnesz felbontható több "altényezőre", így a természetes szelekciónak is több fajtája lehet.

• Az egyednek vagy fajnak egyszerűen az ökológiai rendszerben rátermettségéből, alkalmazkodóképességéből eredő helytállása, túlélési sikere. Az ebből adódó kiválasztódás az ökológiai szelekció, a szóhasználat szerint ezt nevezzük természetes szelekciónak.

• Az állatok számos olyan jellegzetességet fejlesztettek ki, amelyek szigorúan véve nem szolgálják az egyedet a túlélésben, viszont segítenek neki abban, hogy minél több utódja szülessen. Ezt a nemi szelekció segítségével kétféleképpen érik el:
  • Valamely jellegzetességgel vonzóvá teszik magukat az ellenkező nem számára (nemek közötti, interszexuális szelekció);
  • vagy elriasztják vele az azonos nemű vetélytársakat (nemen belüli, intraszexuális szelekció).

• Egyes élőlények, érthető okok miatt valószínűleg csak állatok, olyan életstratégiát követnek, amik során rokonaik szaporodási sikerét előtérbe helyezik saját túlélésükkel és/vagy szaporodásukkal szemben. Erre az államalkotó rovarok (például méhek) a klasszikus példa, ahol a steril nőstények „dolgozóként” segédkeznek anyjuknak a további utódok létrehozásában. Az evolúcióbiológusok általában ezt a rokonszelekció elmélete segítségével magyarázzák.

Nem természetes tényezők

Nem tekinthető természetes tényezők általi szelekciónak, melyben bármilyen szinten, de emberi érdekek játszanak közre. Ezen érdekektől függően a tényezők jellege és száma nagyon sok lehet.

Az emberi civilizáció kialakulásának kezdetén a háziasítás eredetileg a vadon élő fajok emberi környezetbe való beillesztését jelentette élelemtermelés, különböző munkákban segéderőként való felhasználás, áruelőállítás végett, tehát kezdetben az ember csak a vadon élő populációkból való elkülönítés, és új környezetbe helyezés által volt a kiválasztódás okozója, tudatosan csak később, a XIX. században kezdték mesterséges szelekció során az egyes egyedek hasznos, vagy inkább „kívánt” tulajdonságaik alapján elkülönült populációkba szervezését tenyésztés céljából.