Sagin

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Nem tévesztendő össze a következővel: Sakkan (vagy Sumukan, babiloni pásztoristen).

A sagin (sumer 𒄊𒄸 GIRI₂.ḪUB₂, šagina^(na), šakan₆, 𒆧𒄸 KIŠ.ḪUB₂, šakan 𒌋𒃶, šakan₃ 𒀲, šakkan₆,^[1] katonai kormányzó, elöljáró) az ókori Mezopotámia egyik adminisztratív és uralkodói címe volt. A III. uri dinasztia királya, Sulgi birodalmának belső területeit (polgári) helytartókkal, enszikkel kormányozta, míg a periferiális területeket a nagyobb önállóságot élvező és másképpen, „egy összegben” adózó saginokkal. A cím további előzményei a sumer 𒇽𒃻 LU₂.GAR összetételből származó akkád szakinnu, szakkinu, szákinu,^[2] saknu (sumer 𒃻𒆳 GAR.KUR.^[3] A sumer szó pontos akkád megfelelője a sakkanakku, amely kifejezetten alkirályt jelent.^[4]

Az Eufrátesz középső folyásánál levő Mári uralkodói is felvették az akkád sakkanakku címet, de ők nem kapcsolódtak be az uri birodalom gazdasági vérkeringésébe, függőségük meglehetősen névleges volt eszerint. A máribeli sakkanakkuk hamarosan önálló királyokká lettek, csak címükben tartották meg a korábbi megnevezést, majd Apilkín már a lugal címet is felvette mellé. Ekkor a sumer reneszánsz idején ismét nem sakkanakku, hanem sagin lett a megnevezés. A folyamat hasonló a korai hettita uralkodókéra, akik az asszír kereskedőkolóniák (kárumok) vezetőinek „rabâʿum” (körülbelül nagyherceg) címét vették fel királyként.

Kapcsolódó szócikkek

• En
• Lugal
• Enszi

Jegyzetek

Források

• Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8