Piran
Piran | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Statisztikai régió | Obalno-kraška | ||
Község | Piran | ||
Polgármester | Andrej Korenika | ||
Irányítószám | 6330 | ||
Körzethívószám | 05 | ||
Rendszám területkód | KP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3787 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0 – 41 m | ||
Terület | 44,6 km² | ||
Időzóna | UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Piran község elhelyezkedése | |||
Piran weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Piran témájú médiaállományokat. |
Piran (IPA: [piˈraːn], olaszul: Pirano IPA: [piˈraːno]) kikötőváros és Piran község székhelye Szlovéniában, az Adrián, Kopertől 10 km-re nyugatra.
A közigazgatás kétnyelvű (szlovén és olasz).
A község települései
A község települései (zárójelben az olasz nevük): Dragonja (Dragogna), Lucija (Lucia), Nova vas (Villanova), Padna (Padena), Parecag (Parezzago), Piran (Pirano), Portorož (Portorose), Seča (Sezza), Sečovlje (Sicciole), Strunjan (Strugnano) és Sveti Peter (San Pietro dell'Amata).
Fekvése
Az Adriai-tenger Trieszti-öble partján, az Isztriai-félsziget északnyugati részén található.
Története
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/22/Piranhistoric.jpg/220px-Piranhistoric.jpg)
Az első lakói a területeknek - akár csak az Isztriai-félszigetnek - az illír törzsek voltak, akik földműveléssel, vadászattal, halászattal foglalkoztak. Az itt élő kalózok az Észak-Adrián folyó római kereskedelmet támadták. Kr. e. 178 és 177-ben a Római Birodalom része lett, ezt követően jöttek létre az első villa rusticák, az az római villák. Az 5. századtól az avarok és a szláv népek betörésével a lakosság visszahúzódott a védhető szigetekre és félszigetekre. Ezzel kezdődött a városok kialakulása. A 7. században a Bizánci Birodalom, majd 788-ban a Frank Birodalom része lett és szlávok telepedtek le a térségben. 952-ben Piran része lett a Német-római Birodalomnak. A településről származó legkorábbi feljegyzést egy ismeretlen ravennai pap tette a 7. századi világtérképen. Az ábrázoláson is szereplő település neve valószínűleg görög „pürranosz” szóból származik, ami azt jelenti, „piros”, mert a vöröses kövek gyakoriak a város környéken.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Piran-Rathaus-%2830711%29.jpg/160px-Piran-Rathaus-%2830711%29.jpg)
1812. február 12-én zajlott le a Piranói csata. Ez volt a szlovén tengerpart ma napig egyetlen tengeri csatája, amikor is egy brit és egy francia sorhajó Piran mellett összecsapott. A tengeri csata az 1807-1814 között az Adrián zajlott napóleoni háborúk része volt. A francia Rivoli nevű hajót 1810-ben Velencében építették azzal a céllal, hogy támogassa Napóleont az Adrián ért sorozatos vereségeket követően. John Talbot angol tiszt által vezetett hajóhad 1812. február közepén érkezett meg Velencébe, hogy blokád alá vegye a kikötőt. A Rivoli a köd leple alatt próbált menekülni, de Talbot üldözőbe vette és 5 órás összecsapásban megadásra kényszerítette. A Rivoli legénységének fele vagy megsérült, vagy meghalt.
A 19. század végén, 20. század elején Piran volt a legvirágzóbb osztrák-magyar város több mint 12 000 lakossal, nagyobb volt, mint a közeli Koper. Ebben az időben töltötték fel a belső kikötőt, ma itt van a Tartini tér (Tartinijev trg).
A várost 1902. április 1-jén érte el a 760 mm-es keskeny nyomtávolságú Trieszt-Piran-Poreč helyi érdekű vasútvonal.
A gazdagságát mutatja, hogy itt adták át Ausztria első trolibusz vonalát 1909-ben, amely Piran-Portorož között közlekedett egészen 1912-ig. Helyét ekkor az 5447 m hosszú, 5 kitérővel rendelkező keskeny nyomtávolságú villamos vette át. A villamos létesítéséről még 1911. szeptember 11-én döntöttek Bécsben és építése 150 000 koronába került. A villamos útvonala mai Tartini térről indult Portorožba. A legnépszerűbb szakasza a Tartini tértől a Trieszt-Poreč vasútvonal állomásáig tartott. A vasutat 1935. augusztus 31-én bezárták, ennek következtében a forgalom visszaesett. A villamosok 30 percenként közlekedtek és legnagyobb sebességük 26 km/h volt. Üzemszünet csak a második világháború alatt volt, amikor a Trieszt Szabad Terület hatósága a buszforgalom mellett döntött. Bezárására és az utolsó villamos közlekedésére 1953. augusztus 31-én került sor.[2]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3b/Piran_z_morja.jpg/160px-Piran_z_morja.jpg)
A második világháborút követően a Szabad Terület Trieszt B zónájának része lett 1947-től 1954-ig, majd Jugoszlávia kapta meg. A város déli határán lévő Dragonja folyónál meghúzott új belső tagállam határok alapján Jugoszlávián belül Szlovéniához került, majd ez lett az 1991-től a független Szlovénia határa is.
Az 1900-ban végzett népszámlálás szerint Pirannak 6791 olasz, 9 szlovén és egy horvát lakosa volt. Ma lakosainak száma Sečovlje és Portorož (olaszul Portorose) helységekkel együtt 16 758 (2002).
Gazdaság
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Tartini_Square_from_above%2C_Piran%2C_May_2009.jpg/250px-Tartini_Square_from_above%2C_Piran%2C_May_2009.jpg)
A város fő bevételi forrása a turizmus és a halászat.
Repülőtérrel és jachtkikötővel (Marina) rendelkezik.
Látnivalók
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Walls_of_Piran3.jpg/188px-Walls_of_Piran3.jpg)
Piran télen, nyáron közkedvelt üdülőhely. Az olaszos hangulatú mediterrán városka Tengerészeti Múzeuma bepillantást enged a város múltjába. Ellátogathatunk a város védőszentjéről elnevezett Szent György templomba és a domb tetején található várba, melyet a szűk, romantikus utcácskákon keresztül érhetünk el. Innen csodálatos kilátás nyílik a városra és a tengerre, és a hely egyetlen sík területét is itt találjuk, melyet a helyiek ki is használtak, így jelenleg a vár mögött egy focipálya áll.
Az óváros csak gyalogosan közelíthető meg, ezért attól délre a tengerparton hosszan elnyúlva épültek külső parkolók, ahonnan gyalog vagy helyi tömegközlekedéssel lehet eljutni a belvárosig.
A Trieszt-Piran-Poreč egykori vasútvonal helyén rendezik meg 1996. óta évente[3] a Parenzana Marathon néven ismert mountain bike versenyt. Az útvonalon lévő viaduktok, alagutak versenyen kívül is kedvelt kerékpáros célpontok.[4]
A tengerpart és város felé magasodik a Szent György templom, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre. A Szent György templom mögött, keleti irányban a városfalon átlépve több, mint 1 km-es gyalogút vezet a tengerparton Portorož Fiesa településrészére. A panorámás tengerparti sétány a tengeri üledékből képződött sziklás magaspart mellett ereszkedik le, végén egy stranddal és természetvédelmi területtel zárul.
Híres személyek
- Piranban született 1692-ben Giuseppe Tartini, olasz zeneszerző és hegedűművész. 1892-ben születésének kétszázadik évfordulójára teret neveztek el róla és szobrot is kapott tisztelőitől.
- Piran 2010. október 10-én megválasztott polgármestere nemcsak az első szlovén, de az első kelet-európai fekete városvezető. A ghánai Peter Bossman orvostanhallgatóként érkezett Jugoszláviába, ahol horvát évfolyamtársával házasodott össze. A kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben politizáló Bossman a szavazatok 51,39%-át szerezte meg a választás második fordulójában.[5]
Testvérvárosai
Acqualagna, Olaszország (2003)
Aquileia, Olaszország (1977)
Bjugn, Norvégia (1985)
Castel Goffredo, Olaszország (1993)
Indianapolis, Egyesült Államok (2001)
Keszthely, Magyarország (1998)
Łańcut, Lengyelország
Ohrid, Macedónia (1981)
Valletta, Málta (2002)
Velence, Olaszország (2001)
Vis, Horvátország (1973)
![Panoráma](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Piran2.jpg/1000px-Piran2.jpg)
Jegyzetek
- ↑ http://pop-stat.mashke.org/slovenia-cities.htm
- ↑ „100 years of the Piran tram (1912) (100 éves a pirani villamos)” (angol nyelven). portoroz.si. [2013. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Parenzana (angol nyelven). Istra Bike. [2019. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
- ↑ Parenzana – az isztriai kisvonat története. isztranauta.blog.hu, 2011. február 9. [2017. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
- ↑ Bakonyi Gergely László: Multikulti Szlovéniában: itt az első afrikai polgármester (angol nyelven). kitekinto.hu, 2010. október 31. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Piran című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
- Piran község hivatalos honlapja
- Sergej Mašera Tengerészeti Múzeum
- Kagyló és Csigaház Múzeum
- A szlovén tengerpart ékköve – Piran – Kiránduló.reblog.hu