Pej Hszing
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Pej Hszing | |
Élete | |
Született | 9. század |
Nemzetiség | kínai |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés |
Alkotói évei | Kései Tang-kor |
Fontosabb művei | Csuan csi (Chuan ji) (传奇 / 傳奇) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pej Hszing témájú médiaállományokat. |
Átírási segédlet | |
Pej Hszing | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 裴鉶 |
Egyszerűsített kínai | 裴铏 |
Mandarin pinjin | Péi Xíng |
Wade–Giles | P'ei2 Hsing2 |
Pej Hszing (Pei Xing) kínai hivatalnok és író a Tang-dinasztia idején. Fő műve, a mintegy 30 elbeszélést tartalmazó Csuan csi (Chuan qi) (传奇 / 傳奇; magyarul: Különös történetek).
Élete és munkássága
Pej Hszing (Pei Xing) életrajza nem maradt fenn, az életével kapcsolatban csak kevés részlet ismert. Bizonyosan annyi állapítható meg, hogy a 9. század hatvanas-hetvenes éveiben Csinghaj (Jinghai)ban (靜海) Kao Pien (Gao Pian) (821–887; 高骈 / 高駢) katonai alkormányzó titkáraként dolgozott. 878-ban kinevezték Csengtu (Chengdu) alkormányzójává. Miként születési dátuma, úgy halálának ideje is ismeretlen.
Kao Pien (Gao Pian) alkormányzó buzgó híve volt a varázslatoknak lelkesen tanulmányozta az alkímiát, míg nem egy helyi felkelés során az életét vesztette. A hagyomány szerint ő volt az, aki Pej Hszing (Pei Xing)et írásra ösztönözte. Fő műve, a Csuan csi (Chuan qi) (传奇 / 傳奇; magyarul: Különös történetek) A Tang-kori elbeszélés-irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, címe később magának a műfajnak is az elnevezésévé vált. A gyűjteménynek ma mintegy 30 darabja ismert, amelyek zömében a Taj-ping kuang-csi (Taiping guangji) című gyűjteményben maradtak fenn.
Az elbeszélésekből megállapítható, hogy a szerzőre igen erős hatással volt az alkormányzó taoista misztikum iránti elkötelezettsége. Az elbeszélés gyűjtemény legkiválóbb és legnagyobb hatású darabjai például A jádemozsár és mozsártörő (Pej Hang (Pei Hang) 裴航), A déltengeri rabszolga (Kun-lun nu (Kunlun nu) 崑崙奴) és a Nie Jin-niang (Nie Yinniang), a bérgyilkoslány (Nie Jin-niang (Nie Yinniang) 聶隱娘).[m 1]
Magyarul
- A déltengeri rabszolga; ford., ill., utószó Tokaji Zsolt; Terebess, Bp., 1999
- Különös történetek; ford., utószó Tokaji Zsolt; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2011 (Bonsai books)
Megjegyzések
- ↑ Magyarul összesen öt elbeszélése olvasható Tokaji Zsolt fordításában.
Források
- Pej Hszing: A déltengeri rabszolga. Válogatta, fordította, az utószót írta és az illusztrációkat készítette: Tokaji Zsolt. Terebess Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 9147 07 9
- Kelet-Ázsia-portál
- Irodalomportál
- Középkorportál