Parler család

Peter Parler

A Schwäbisch Gmündből elszármazott Parler család (csehül: Parléř német építészek családja, amely az úgynevezett „német különgótika” (Entz) képviselőjeként több generáción át meghatározó volt a 14. század német késő gótikus építészetében. A család legkiemelkedőbb tagja, Peter Parler a „közép-európai gótika” megteremtője (Entz).

A Parlerek és munkásságuk

1. A család első ismert tagja Hans von Gmünd, aki 1330 körül a freiburgi dóm építésében vett részt; bizonnyal az ő munkája a székesegyház áttört kősisakkal koronázott nyugati tornya (Entz).

2. Heinrich von Gmünd (kb. 1300 – kb. 1370; DB), egy ideig Kölnben, majd más német városokban dolgozott. Valamikor, föltehetőleg első és második fiának születése közben családnevét a latin parlerius szóból képzett és pallér jelentésű Parlerre változtatta. Ennek megfelelően három, ugyancsak építészként fia kétféle családnéven vált ismertté:

  • Johannes von Gmünd, aki idősebb Johann Parler néven is ismert (1330 – 1359?), a család negyedik nemzedékéhez tartozó Heinrich IV. Parler apja;
  • Michael Parler a középső fiú,
  • Peter Parler (1332–1399) (csehül: Petr Parléř) a legfiatalabb és leghíresebb fiú, a közép-európai késő gótika megalapozója, építész és szobrász.

Amikor a család visszatért Schwäbisch Gmündbe, hogy felépítsék a Szent Kereszt-templomot, már a fiúk is segítettek apjuknak.

3.

  • Heinrich IV. Parler (Henricus Parlerius, ifjabb Heinrich Parler; 1373–1390), Johannes von Gmünd fia. Inkább volt szobrászművész, mint építész. Őt tekintik a főleg Prágában és Morvaországban kifejlődött „nemzetközi gótika” megalapozójának

Peter Parler fiai

  • Wencel Parler (Vencel Parler, Wenzel Parler, csehül: Václav Parléř 1360–1404) — 1403–1404-ben a bécsi Szent István-székesegyház építésvezetője;
  • Johann Parler (Johanes Parler, csehül: Jan Parléř 1359–1405/06[1]

Apjuk halála után a fiúk folytatták a Szent Vitus székesegyház építését.[2]

Volt a családban még két Heinrich Parler:

  • Heinrich II. Parler és
  • Heinrich III. Parler.

Annyi bizonyos, hogy Michael Parlerrel közösen ők kezdték el a Schwäbisch Gmündben kidolgozott módon háromhajósra tervezett ulmi nagytemplom építését. Gyanítható, hogy egyikük Michael Parler, a másik pedig Peter Parler fia lehetett — utóbbi valószínűleg apjával közösen faragta csillámpalából Szent Vencelnek a Szent Vitus-székesegyház Szent Vencel-kápolnájában álló szobrát.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ enwiki: Johann Parler
  2. ↑ Művészeti Lexikon III. Akadémiai Kiadó Budapest, 1983. pp. 704.
  3. ↑ Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Parler family című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • DB: Deutsche Biographie: Parler; 2016. április 29-i állapot
  • Entz: Entz Géza: A gótika művészete. 2., módosított kiadás. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. ISBN 963 13 0305 5 pp. 103–111.
Nemzetközi katalógusok