Orrosbogárfélék
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy orrosbogár (Platyrhinus resinosus) | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orrosbogárfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orrosbogárfélék témájú kategóriát. |
Az orrosbogárfélék (Anthribidae) a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ormányosalkatú bogarak (Curculionidea) öregcsaládjába tartozó népes rovarcsalád. 3860 leírt fajjal, az ormányosalkatúak harmadik legnagyobb családját alkotják.
Elterjedésük
Fajaik világszerte elterjedtek, legtöbb képviselőjük a trópusi területeken él. Európában 63, Magyarországon 27 fajuk fordul elő.
Megjelenésük
A hazai fajok mérete 0,7-15 mm között változik. Testük alapszíne fekete, fehér vagy barna, amit szőrzet, vagy pikkelyzet fed, mely foltokba rendeződve különféle mintázatokat alkothat. Ormányuk viszonylag rövid, széles, lapított, elöl erős rágó szájszervvel. Csápjaik sohasem térdeltek, általában 11, ritkábban 9 ízű. Farfedőjük szabadon álló, a szárnyfedők nem takarják el. Lábukon csak a harmadik lábfejízt borítja sűrű szőrzet.
Lárváik lábatlanok, C-alakban görbültek.
Életmódjuk
A fajok túlnyomó többsége szaproxilofág táplálkozású, a lárvák elhalt faanyagokon fejlődő tömlősgombák (Ascomycota) gombafonalait fogyasztják. A szaproxilofág táplálkozáson kívül a családban megjelenik a pollen- és zuzmófogyasztás, az élő és elhalt növényi szövetekkel, magvakkal való táplálkozás, illetve a ragadozó életmód is. Korábban úgy vélték, hogy az orrosbogarak azon csoportjai, melyek jelenleg növényekben fejlődnek, tartották meg ősi jellemzőiket, mára azonban kiderült, hogy ez levezetett tulajdonság, az orrosbogarak esetében az ősi táplálkozásmód a gombafonalak fogyasztása. Táplálkozás szempontjából Magyarországon kilógnak a sorból a pajzstetvész fajok (Anthribus spp.), illetve a trópusi területekről behurcolt kávébogár (Araecerus fasciculatus).
Az orrosbogarak, ellentétben az ormányosalkatúak többségével, ormányukat sohasem használják a tojásrakás előkészítésére, nem fúrnak lyukat vele.
Rendszerezésük, hazai fajok
Az orrosbogarak rendszerezésével kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdés áll fenn. Egyelőre a család monofiletikus volta sem tisztázott, az Urodontinae alcsalád számos jellemzőjében különbözik a többitől, sok szerző, külön családként is kezeli a csoportot. Az orrosbogaraknak Magyarországon 27 faja fordul elő.
Orrosbogárfélék (Anthribidae) Billberg, 1820
- Orrosbogárformák (Anthribinae) Billberg, 1820
- foltsoros pajzstetvész (Anthribus fasciatus) Forster, 1770
- ködfoltos pajzstetvész (Anthribus nebulosus) Forster, 1770
- tömzsi orrosbogár (Opanthribus tessellatus) (Boheman, 1829)
- dülledtszemű orrosbogár (Ulorhinus bilineatus) (Germar, 1818)
- nagy orrosbogár (Platyrhinus resinosus) (Scopoli, 1763)
- nagybajuszú orrosbogár (Platystomos albinus) (Linné, 1758)
- hullámos orrosbogár (Allandrus undulatus) (Panzer, 1795)
- kétdudoros orrosbogár (Enedreytes hilaris) Fahraeus, 1839
- hatdudoros orrosbogár (Pseudeuparius sepicola) (Fabricius, 1792)
- fehérfoltos orrosbogár (Tropideres albirostris) (Herbst, 1783)
- domború orrosbogár (Gonotropis gibbosa) LeConte, 1876
- fehérfarú orrosbogár (Dissoleucas niveirostris) (Fabricius, 1798)
- rövidorrú orrosbogár (Noxius curtirostris) (Mulsant & Rey, 1861)
- szalagos orrosbogár (Rhaphitropis marchica) (Herbst, 1797)
- piroslábú orrosbogár (Rhaphitropis oxyacanthae) (Ch. Brisout, 1863)
- tölgy-orrosbogár Phaeochrotes pudens Gyllenhal, 1833
- Parányiorrosbogár-formák (Choraginae) W. Kirby, 1819
- Horn-orrosbogár (Choragus horni) Wolfrum, 1930
- Sheppard-orrosbogár (Choragus sheppardi) W. Kirby, 1819
- nagyszemű-orrosbogár (Melanopsacus grenieri) (Ch. Brisout, 1867)
- parányi orrosbogár (Pseudochoragus piceus) (Schaum, 1845)
- kávébogár (Araecerus fasciculatus) (DeGeer, 1775)
- Rezedabogár-formák (Urodontinae) C. G. Thomson, 1859
- sávos rezedabogár (Bruchela suturalis) (Fabricius, 1792)
- Schuster-rezedabogár (Bruchela schusteri) (Schilsky, 1912)
- őszes rezedabogár (Bruchela rufipes) (Olivier, 1790)
- Kaszab-rezedabogár (Bruchela kaszabi) (Strejček, 1973)
- déli rezedabogár (Bruchela cana) (Küster, 1848)
- Bruchela conformis (Gyllenhal, 1833)
Források
- Endrődi Sebő. Ormányosalkatúak – Rhynchophora. Bp.: akadémiai Kiadó (1961)
- Merkl Ottó, Vig Károly. Bogarak a pannon régióban, 2, Szombathely: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága (2011). ISBN 9789827035
- Merkl Ottó. Bogarak - Futrinkák, cincérek, katicabogarak és más bogárcsaládok a Kárpát-medencében. Bp.: Kossuth Kiadó (2003). ISBN 9630944960
- Csóka György, Kovács Tibor. Xilofág rovarok. Bp.: Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó (1999). ISBN 9635026935
- Rolf G. Oberprieler, Adriana E. Marvaldi Robert S. Anderson (2007). „Weevils, weevils, weevils everywhere” (PDF). Zootaxa (1668), 491-520. o. ISSN 1175-5334. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- György Zoltán: Orrosbogárfélék (Anthribidae Bilberg, 1820). [2015. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- György Zoltán: Rezedabogár-félék (Urodontidae C. G. Thomson, 1859). [2014. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
- Kerbtier.de: Anthribidae (fungus weevils) (angol nyelven). Beetle Fauna of Germany. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
