Mathias Hebler

Az erdélyi szászok evangélikus püspöke

Elhunyt

1571. szeptember 18.
Nagyszeben

Püspökségi ideje
1556 – 1571

Előző püspök	Következő püspök
Paul Wiener	Lucas Unglerus

Mathias Hebler (? – Nagyszeben, 1571. szeptember 18.) erdélyi ágostai evangélikus szuperintendens.

Élete

1546-tól a wittenbergi egyetemen tanult, ahol magiszteri címet nyert; hazatérve, előbb lőcsei lelkész, 1551-ben segédtanító, 1552-ben rektor volt Nagyszebenben. 1554-ben ugyanott prédikátor és 1555-ben városi lelkész. 1556. június 29-én a szinodus szuperintendensnek választotta; ebben az állásában Izabella királyné is megerősítette. Ekkor történt az ágostai evangélikus egyház különválása, miután a szász superintendentia mellett egy magyar is alakult, amelynek feje Dávid Ferenc kolozsvári lelkész volt. Az ő ellenében, aki csakhamar az ev. ref. (evangélium szerint reformált) tanokat vallotta, Hebler az ágostai evangélikus vallás mellett küzdött szóval és írásban; különösen az ő érdeme, hogy a szászok vallásukhoz híven ragaszkodtak.

A gyulafehérvári tíznapos vitatkozáskor, mely 1568-ban a két vallásfelekezet közt folyt, ő volt az ítélő bíró. Az 1561. évi medgyesi zsinatnak az úrvacsoráról szóló hitvallását ő szerkesztette. A szellemi összeköttetést Németországgal (a tanulók számára) a német egyetemeken alapított segélyösszegekkel tartotta fenn.

Síremléke – amelynek Mellembriger Jakab és Kerzius Pál által készített latin verses epitáfiumát Trausch közli – a nagyszebeni székesegyházban van.

Művei

Brevis Confessio de Sacra Coena Domini Ecclesiarvm Saxonicarvm & coniunctarum in Transylvania: Anno 1561. Vna cvm ivdicio qvatvor Academiarum Germaniae super eadem controuersia. Psal. CXIX. Seruus tuus sum ego: da mihi intellectum, ut sciam testimonia tua. Coronae, 1563 (Névtelenül, ennek megcáfolásául írta Melius Péter: Refutatio confessionis de Coena Domini, Matthiae Hebler… Debreczen, 1564. c. munkáját.)
EIleboron ad repurganda Phanaticorum quorundam Sprituum Capita, qui primum in Transylvania Calvinismi semina spargere ceperunt, authore Martino Calmanchaei, sub patrocinio Petrovitz, Locumtenente Reginae Isabellae, An. 1556. Recens editum a Pastoribus Saxonicis in Transylvania, 1560. Rom. 16. Obsecro autem, vos fratres – corda simplicium (E művét azonban Trausch csak kézirat után ismerte.)