Magyar Vívószövetség

A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) a magyar vívósport legfőbb sporthatósága. Alakult 1914-ben, székhelye Budapest. Elnöke Csampa Zsolt, akinek mandátuma 2017 első feléig szól.[1] Az MVSZ teljes jogú tagja a Nemzetközi Vívószövetségnek (franciául: Fédération Internationale d’Escrime; FIE).

Története

Előtörténete

Az első nyilvános vívóakadémiát olasz vívók rendezték Budapesten. A következőt a Magyar Atlétikai Club (MAC) 1894-ben rendezte, amelyet a következő évben az első vívóverseny követett. A kardversenyt Iványi Gyula nyerte, a többi versenyszámban osztrák vendégek győztek. A millennium évében lezajlott második vívóversenyen már olasz vendégek is a pástra léptek, a mesterek tornáját az olasz Santelli Italo nyerte. Ugyanebben az évben Prágában győztek kardvívóink. Ebben az időben a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) adott otthont a vívóalosztálynak. A MAC keretein belül az olasz iskola elsajátítását Santelli mester segítette. 1897-ben az alakuló közgyűlésen két vívóegyesület: a Fővárosi Vívó Club és a Wesselényi Vívó Club szerepelt. A hazai vívósport nemzetközi szereplését az Osztrák–Magyar Monarchia rendre meghiúsította.

A londoni 1908. évi nyári olimpiai játékok vívótornáján aratott kettős (kard egyéni és csapat) győzelem után hatalmas fejlődésnek indult a magyar vívósport.

Megalakulása

1914-ben az új szövetség nagy lendülettel indult az önállóság útjára, ám az első világháború kitörése ezt tönkretette.

Az első világháború után

MVSZ igazolvány az 1940-es évekből[2]

A háború után a lelkes szervezők újraszervezték a sportágat.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Elnökei

  • Beőthy Pál (a képviselőház elnöke) (1914–1927); ügyvezető: Dr. Nagy Béla (1914–1924)[3][4]
  • Rakovszky Iván (1927-1932); ügyvezető: Krencsei Géza[4]
  • Albrecht főherceg (1932-1943); ügyvezető: Nagyszombati Miksa[4]
  • Vincze András (1943-1945)[4]
  • Dr. Szilaveczky Lajos (1945-1948); ügyvezető: dr. Gombos Sándor[5]
  • Dr. Soproni Sporer János (1948-1960)[4][6]
  • Dr. Csanády György (1960-1964)[4]
  • Kovács Pál (1964–1968)[7]
  • Dr. Eperjesi László (1968–1972)[8]
  • Dr. Tömpe Mihály (1972–1980)[4]
  • Dr. Bakonyi Péter (1980–1984)
  • Dr. Kamuti Jenő (1984–1994)
  • Kertai György (1994-1998)[4]
  • Dr. Gémesi György (1998–2008)
  • Dr. Erős János (2009–2012)[9]
  • Csampa Zsolt (2012–)

Jegyzetek

  1. ↑ Deutsch elbukta a vívószövetség elnöki posztját. [2013. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  2. ↑ Gerevich Emil (1912–1951) miskolci kard- és tőrvívó igazolványa. Emil Gerevich Aladárnak volt az öccse.
  3. ↑ 'Nagy Béla - Nemzeti sírkert'. [2017. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  4. ↑ a b c d e f g h Vívóújság
  5. ↑ Bay Béla (1979), 70. o.
  6. ↑ New Yorki magyar Élet, 1981. szeptember 12. (ADT)
  7. ↑ Más adatok szerint: 1963-1968.
  8. ↑ Orbán után a vívószövetség fideszes elnökének is beolvasott a korábbi világbajnok
  9. ↑ Dr. Erős János a vívószövetség új elnöke

Források

  • ↑ Vívóújság: Dávid Zsófia: Száz év a vívás szolgálatában. Vívóújság, 1. sz., 2014.