Luxemburgi Margit magyar királyné

Ez a szócikk I. (Nagy) Lajos magyar király első feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Margit magyar királyné (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár idősebb lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Luxemburgi Margit (egyértelműsítő lap).

Luxemburgi Margit
Idősebb Luxemburgi Margit Csehországi Margit
Magyar Királyság királynéja
Luxemburgi Margit
Uralkodási ideje
1347 – 1349. szeptember 7.
Elődje	Piast Erzsébet
Utódja	Kotromanić Erzsébet
Horvát Királyság királynéja
Margareta Luksemburška
Uralkodási ideje
1347 – 1349. szeptember 7.
Elődje	Piast Erzsébet
Utódja	Kotromanić Erzsébet
Szlavón Királyság királynéja
Margareta Luksemburška
Uralkodási ideje
1347 – 1349. szeptember 7.
Elődje	Piast Erzsébet
Utódja	Kotromanić Erzsébet
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Luxemburg-ház
Született	1335. május 24.[1] Prága
Elhunyt	1349. szeptember 7. (14 évesen) Visegrád
Nyughelye	Királyi bazilika, Székesfehérvár
Édesapja	IV. Károly német-római császár, I. Károly néven cseh király (1316–1378)
Édesanyja	Valois Blanka francia királyi hercegnő (1316–1348)
Testvére(i)	Elisabeth of Bohemia Luxemburgi Katalin osztrák hercegné Luxemburgi Anna IV. Vencel cseh király John of Görlitz Zsigmond magyar király Luxemburgi Margit
Házastársa	I. (Nagy) Lajos magyar és horvát király (1326–1382)
Gyermekei	nem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgi Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Luxemburgi Margit (Prága, 1335. május 24. – Visegrád, 1349. szeptember 7.), csehül: Markéta Lucemburská, németül: Margarethe von Luxemburg, horvátul: Margareta Luksemburška, olaszul: Margherita di Boemia, lengyelül: Małgorzata Luksemburska, megkülönböztetve az azonos nevű, de már az ő halála után született húgától, Luxemburgi Margit (1373–1410) hercegnőtől, az idősebb jelzővel is illetik, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, magyar királyné. Luxemburgi Anna angol királyné és Zsigmond magyar király idősebb féltestvére, bár Margit királyné a húga és az öccse születését már nem érte meg, valamint I. (Nagy) Lajos első felesége.

Élete

1335. május 24-én Prágában született Luxemburgi Károly morva őrgróf (1346-tól I. Károly néven cseh király) és első felesége, Valois Blanka elsőszülött leányaként. A Károly morva őrgróf, János cseh király fia, valamint I. Károly magyar király között 1338. március 1-jén kötött és a lengyel örökséget biztosító szerződés értelmében jegyezték el a hároméves Margitot a nála kilenc évvel idősebb, ekkoriban 12 éves Lajos magyar és lengyel trónörökössel.^[2] Még ugyanebben az évben Visegrádra hozták, hogy felkészítsék a királynéi szerepre, és hogy a magyar nyelvet is elsajátíthassa.^[3]

„Már Károly Róbert fontosnak tartja házassági szerződések megkötésekor, hogy a külföldről érkező ifjú menyasszonyok korán a magyar udvarba kerüljenek, hogy itt megtanulhassák a magyar nyelvet. Így történt például éppen Károly morva őrgróf, a későbbi IV. Károly császár Margit nevű leányával is, akit gyermekkora óta magyarul tanítanak a visegrádi udvarban. De érdekes példa Lajos király tiltakozása is VI. Kelemen pápánál, aki egy olasz papot kívánt veszprémi püspökké tenni. Lajos azzal utasította vissza a pápa akaratát, hogy a kijelölt személy nem tud magyarul, tehát nem alkalmas magyar püspöki székbe. Ez arra vall, hogy a magyar nyelv felkarolása éppen a francia eredetű Anjou-ház, s főként Lajos kezdeményezése.”^[4]

A házassági szerződést I. Károly magyar király halála (1342. július 16.) után Luxemburgi Károly jelenlétében 1342. augusztus 3-án Visegrádon,^[5] majd János cseh király elhunytát (1346. augusztus 26.) követően 1346. szeptember 26-án is mindkét alkalommal megújították.

Margit már ekkor is élénken részt vett az udvar életében, hiszen I. Lajos 1345-ben Margittal közösen fordult VI. Kelemen pápához azzal a kéréssel, hogy „Szigeti István Ágoston-rendi szerzetest, aki Párizsban tanult, és Toulouse-ban a rendi főiskolán már tanított is, ruházza fel a magisteri címmel és ranggal, mivel Magyarországon már régóta nincs egyetlen teológiai magister sem, akiknek a működésére pedig nagy szükség lenne.”^[6]

A házasságot végül Margit 12. életévének betöltése (1347. május 24.) után köthették meg, hiszen a lányok ezen életkor elérése után válhattak házasulandóvá a középkorban, addig csak jegyben járhattak a jövendőbelijükkel.^[7] A házasságkötés így 1347. májusában vagy azután történt meg, mielőtt még Lajos 1347. novemberében elindult a nápolyi hadjáratba.^[8] A királyné tárnokmestere Vigándi Olivér, Vigántpetend földesura lett.^[9] Margit azonban rövid ideig lehetett magyar királyné, hiszen 1349. szeptember 7-én 14 évesen az 1348/49-es nagy európai pestisjárvány áldozata lett, akárcsak az unokaöccse, a meggyilkolt sógorának, András calabriai hercegnek az utószülött fia, a magyar és nápolyi trónörökös, Martell Károly egy évvel korábban, 1348. május 10-én vagy június 19-én. Házassága I. Lajossal gyermektelen maradt.

Temetkezési helye bizonytalan, földi maradványait valószínűleg a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.^[10]

Özvegye 1353. június 20-án II. István bosnyák bán leányát, Kotromanić Erzsébetet vette feleségül.

Jegyzetek

1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10002.htm, Margit, 2017. október 9.
2. ↑ Lásd Solymosi (1981: 205).
3. ↑ Lásd Dümmerth (1982: 195).
4. ↑ Lásd Dümmerth (1982: 258).
5. ↑ Lásd Solymosi (1981: 206).
6. ↑ Lásd Dümmerth (1982: 253).
7. ↑ A fiúk viszont csak a 14. életkoruk betöltése után nősülhettek.
8. ↑ Wertner szerint a tényleges házasság sohasem történt meg, mert szerinte I. Lajos valódi jegyese I. Johanna nápolyi királynő húga, Mária volt, de Máriát már részben erőszakkal feleségül vette 1343-ban I. Károly durazzói herceg, akit egyes vélemények szerint éppen emiatt végeztetett ki I. Lajos 1348-ban, mikor bevonult a Nápolyi Királyságba. Ezt az állítását viszont csak feltételezi Wertner, de nem hoz rá bizonyítékot. Ugyanakkor az nem volt ritka eset ebben a korban, hogy egyszerre több személlyel is eljegyezzenek valakit, akik közül az adott helyzetben a politikailag legelőnyösebb jelölttel történt meg végül a házasságkötés. Lásd Wertner (1888: 69).
9. ↑ Történet. Vigántpetendi évszázadok (magyar nyelven). Vigántpetend település honlapja. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
10. ↑ „Jogos feltételezni, hogy Székesfehérvárott, a dinasztia temetkezőhelyén temették el.” Lásd Engel (1987: 624).

Források

• Dümmerth Dezső. Az Anjou-ház nyomában [archivált változat] (magyar nyelven). Budapest: Panoráma (1982). Hozzáférés ideje: 2016. április 1. [archiválás ideje: 2016. április 15.] 
• Engel Pál. „Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában” (magyar nyelven). Századok 1987 (69), 613–637. o. (Hozzáférés: 2016. április 1.)  
• Luxemburgi Margit (6.), In: Bokor József (főszerk.): A Pallas nagy lexikona (magyar nyelven), Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. (1893). Hozzáférés ideje: 2016. április 1. 
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1 A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
• Wertner Mór. „Az Anjouk genealogiája, különös tekintettel a magyarországi ágra (Második közlemény)” (magyar nyelven). Turul 1888 (6), 68–75. o. (Hozzáférés: 2016. április 1.)  

További információk

• Cawley, Charles: Bohemia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
• Luxemburgi Margit (6.) (magyar nyelven). Kislexikon. (Hozzáférés: 2016. április 1.) ^{[Tiltott forrás?]}
• Marek, Miroslav: The Luxemburg family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
• Schreiber, Karl-Heinz: Margarete von Luxemburg Königin von Ungarn (német nyelven). Genealogie-Mittelalter (Luxemburger). (Hozzáférés: 2016. április 1.)
• Schreiber, Karl-Heinz: Margarete von Luxemburg Königin von Ungarn (német nyelven). Genealogie-Mittelalter (Kapetinger). (Hozzáférés: 2016. április 1.)

Előző Piast Erzsébet	Magyar királyné 1347 – 1349	Következő Kotromanić Erzsébet
	Horvát királyné 1347 – 1349
	Szlavón királyné 1347 – 1349