Kalaznó

Kalaznó
Hagyományos lakóházak
Kalaznó címere Kalaznó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Mayer-Kovács Mónika (független)[1]
Irányítószám	7194
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	132 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	6,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 04″, k. h. 18° 28′ 33″46.5012, 18.4758946.501200°N 18.475890°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 04″, k. h. 18° 28′ 33″46.5012, 18.4758946.501200°N 18.475890°E
Kalaznó Pozíció Tolna vármegye térképén
Kalaznó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalaznó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalaznó (németül Gallas vagy Kallaß) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

A Tolnai-Hegyhát területén, Hőgyésztől 6 km-re keletre.

Megközelíthető a 65-ös főút-ról mintegy 4 km-es letéréssel.

Története

A település első említése 1313-ból származik, Kalizno formában. A helység nevének írásmódja a középkorban erősen váltakozott: a forrásokban a Kolozno (1331), Kalazna (1344, 1353), Kalaznya (1345), Kalaznio (1561), Kalaznyo (1564), Kalaszno, Kalaszna, Kaloszna (1735–1740) nevek szerepelnek. A török adóösszeírásokban e névváltozatok mellett a Felső-Kaláznyó, Alsó-Kaláznyó helynév is föltűnik. Feltehetően a Felső-Kalaznónak nevezett falurészben laktak a nemesek, míg a jobbágyok Alsó-Kalaznón éltek. A község neve a XVIII. századi katonai térképen Kalásznó formában jelenik meg. A későbbi térképeken már a ma is élő Kalaznó név olvasható, amely a XIX. században vált hivatalossá.

Kalaznó jellegzetes Dél-dunántúli német ajkú település volt a török hódoltság utáni betelepítések miatt.

Lakossága 1910-ben 903 fő volt, ebből magyarnak 61 (6,8%), németnek 838 fő (92,8%) vallotta magát. A történeti demográfiában a 90% fölötti részarányú nemzetiségű helységeket a szín- jelzővel illusztrálják, ebben a korban Kalaznó tehát színnémetnek volt mondható. A faluból 377 személy, 41,7% beszélte a magyar nyelvet, vagyis még ekkor is a falu többsége csak németül tudott. A 903 lakos jórészt evangélikus vallású volt (832 fő: 92,1%); ezenfelül 58 római katolikus, 7 izraelita, és 3-3 görög katolikus illetve református személy élt Kalaznón. 1941-re a népesség 823 főre csökkent, de a németség részaránya valamelyest még tovább nőtt, létszámuk ekkor 782 fő (95%). Magyarnak 41 személy vallotta magát (5%). Az evangélikusok száma 733 fővel 89%-ra csökkent, római katolikus hitű 80 fő volt (9,7%), az izraelita vallás pedig eltűnt a faluból.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szőts Ambrus (független)^[3]
• 1994–1998: Szőts Ambrus (független)^[4]
• 1998–2002: Szőts Ambrus (független)^[5]
• 2002–2006: László János (független)^[6]
• 2006–2010: László János (független)^[7]
• 2010–2014: Máté Ambrus (független)^[8]
• 2014–2019: László János (független)^[9]
• 2019–2024: Frei-Kovács, később Mayer-Kovács Mónika (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,3% németnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 10,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,4% (3,8% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei

Jegyzetek

További információk

• Kalaznó honlapja

Kapcsolódó szócikkek