Jazd

 A településen világörökségi helyszín található 
Jazd (Yazd) (يزد)
Közigazgatás
Ország Irán
Körzethívószám0351
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség529 673 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1216 m
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 53′ 50″, k. h. 54° 22′ 03″31.897222222222, 54.367531.897222°N 54.367500°EKoordináták: é. sz. 31° 53′ 50″, k. h. 54° 22′ 03″31.897222222222, 54.367531.897222°N 54.367500°E
Jazd (Yazd) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jazd (Yazd) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jazd (Yazd, perzsa nyelven: یزد) település Iránban, Jazd tartományban. A város a zoroasztrizmus központja.

Fekvése

Teherántól 688 km-re, Iszfahántól délkeletre, 1160 méter magasságban fekvő település.

Története

Jazdot 1220-ban a mongolok dúlták fel, ezután hosszabb nyugodtabb időszak következett.

A 13. század végén Marco Polo már szép és nemes városként említette.

A 17. században a francia Jean-Baptiste Tavernier utazó és kereskedő azt jegyezte fel róla, hogy egész Perzsiában a jazdi asszonyok a legszebbek.

Jazd (Yazd) földrajzilag pontosan Irán középpontjában fekszik, de központja a textilművességnek: szőnyeg-, és selyemiparnak és a jutaszövasnek is.

Zoraszter tűz templom

Jazd a zoroasztrizmusnak is központja. Itt az első egyistenhívő világvallás követői túlélték az iszlám térhódítását. A tűzimádók tűztemplomaiban itt még ma is ég a megtisztító szent tűz. Külvárosában a Kermán felé vezető úton áll a leghíresebb tűztemplom.

Építészete

Jazd látképe a minarettekkel
Mir-Csamak-mecset
A volt víztározó széltornyai

Jazd építészetileg is egyedülálló város. A városban és környékén máig sok tűztemplomot találunk. A város fölé sok kupola és minaret is magasodik, itt találhatók a legmagasabb minaretek is. A város sziluettjét főleg az úgynevezett széltornyok határozzák meg, melyek a felső részükön áttört kéményekre emlékeztető építmények igazából szellőztető kürtők, a légkondicionálás ősei, melyekre nagy szüksége van a városka lakosainak, mivel az itteni 42 fokos hőségben felüdülést jelentett a legapróbb légáramlat is.

Nevezetességek

Egy széltorony közelről
  • A Jame mecset - a 12. században épült, és még mindig használatban van. Itt találhatók a legszebb perzsa mozaikok.
  • Széltornyok
  • Dalatabad-kert - Karim Zend kán kedvelt pihenőhelye
  • Davazdeh imám temploma - az 5. századból származó szerény téglatemplomocska, melyet kufikus írás díszíti.
  • Péntek mecset - a 14. században fejezték be. Bejáratának ornamentikája mesés szépségű. Minaretjei az országban a legmagasabbnak számítanak.
  • Tizenkét imám mauzóleuma - egyben dzsámi is, melynek kék színben pompázó díszes kupolája magasodik a házak fölé.
  • Babak-mecset - a 10. században épült.
  • Mir-Csamak-mecset (Mir-Chamaq) - a 15. században épült. Pompás háromszintes főbejárata fölé két karcsú minaret magasodik.
  • Bazár

Testvértelepülések


Jegyzetek

  1. جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)

Források

  • Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2
Sablon:Irán világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Irán
Kulturális
Bam fellegvára és a környező kultúrtáj  · Biszotun  · Csogá Zanbil romjai  · Golesztán palota  · Fársz tartomány szászánida városai (Bisápur, Firuzábád, Szarvesztán)  · Lotfolláh sejk-mecset  · Nags-e Dzsahán tér  · Örmény kolostorok Iránban  · Paszargadai  · Perszepolisz romjai  · Perzsa kertek  · Sustar történelmi hidraulikus vízrendszere  · Szafi ad-Dín sejk derviskolostora és síremléke  · Szoltánije  · Taht-e Szolejmán  · Tebriz történelmi bazáregyüttese  · Mejmand kézműves falu  · Szúza  · Perzsa qanatok · Gonbad-e Kávusz · Sor-i-Szoktha  · Jazd történelmi központja  · Transziráni vasút  · Uranamat kultúrtáj  · Perzsa karavánszerájok
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 140766234
  • LCCN: n84044193
  • GND: 1051177-5
  • SUDOC: 088767493
  • NKCS: ge172659
  • Világörökség Világörökség-portál
  • Földrajz Földrajzportál