Jao császár

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Jao (Yao) császár
Jao (Yao) császárt ábrázoló selyemfestmény a Szung (Song)-korból
Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2333 – kb. i. e. 2234
Örököse	Tan-csu (Danzhu)
Elődje	Cse (Zhi) császár
Utódja	Sun (Shun) császár
Életrajzi adatok
Született	i. e. 2324 Kaoju (Gaoyou) (a mai Csiangszu (Jiangsu) vagy Anhuj (Anhui) tartományban)
Elhunyt	i. e. 2206 (117-118 évesen)
Édesapja	Ku (Ku)
Édesanyja	Csing-tu (Qingdu) 慶都
Testvére(i)	Xie of Shang Hou-csi Cse császár
Gyermekei	O-huang Nü-jing Tan-csu
A Wikimédia Commons tartalmaz Jao (Yao) császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jao (Yao) császár nagy bölcsességű, legendás kínai uralkodó az öt császár korában. Ku császár és felesége, Csing-tu (Qingdu) 慶都 fia, Cse (Zhi) császár öccse volt, aki elhunyt fivérét követte a trónon, és a történeti hagyomány szerint 100 évig (kb. i. e.2333-tól kb. i. e. 2234-ig) uralkodott. A trónját nem akarta rossz erkölcsű fiára, Tan-csu (Danzhu)ra hagyni, hanem inkább, még életében átengedte azt Sun (Shun)nak, akihez két lányát is feleségül adta. Uralkodására a későbbi konfuciánus hagyomány a korai kínai történelem „aranykoraként” gyakorta hivatkozott.

Származása, nevei

Jao (Yao) császár Ku császár és egyik felesége, bizonyos Csing-tu (Qingdu) 慶都 gyermekeként született, a modern rekonstruált kronológia szerint i. e. 2324-ben. Anyja a tűz istenének, Huo-ti (Huodi) 火帝 (más legendaváltozat szerint Jen-ti (Yandi)nek) volt a lánya. Fivére, Cse (Zhi) Ku császár, Csang-ji (Changyi) 常儀 nevű feleségétől született, így tehát vele féltestvérek voltak.^[1] Így ő a Sárga Császár egyik ükunokája.

Jao (Yao) császár családneve (hszing (xing) 姓) Ji-csi (Yiqi) 伊祁, vagy csak egyszerűen Csi (Qi) 祁 volt, a nemzetségneve (si (shi) 氏) Tao-tang (Taotang) 陶唐, a személyneve (ming 名) pedig Fang-hszün (Fangxun) 放勳 volt. Mivel örökül kapott birtokai Tangban 唐 voltak, olykor a Tang-béli Jao (Yao), vagyis Tang Jao (Yao) 唐堯 néven is hivatkoznak rá.^[2]

Alakja, legendái

A későbbi konfuciánus hagyomány egyik legbölcsebb, példaértékű legendás uralkodójának már fogantatása is csodálatos körülmények között történt. Amikor anyja egy folyó forrásánál sétált, a folyóból kiemelkedő vörös sárkányra (cse lung (chi long) 赤龍) lett figyelmes. A sárkány hátán egy vörös öltözéket viselő férfi képmása volt látható, akinek ragyogó szépségű arca, hosszú bajsza és nyolcszínű szemöldöke volt. Ekkor hirtelen sötét vihar kerekedett Csing-tu (Qingdu) pedig egyesült a sárkánnyal. A legenda szerint ebből a nászból született Jao (Yao), aki a sárkány hátán látott szépséges férfiú képmására hasonlított.^[3]

A nyolcszínű szemöldök a konfuciánus értelmezések szerint a bölcsességére utaló nyilvánvaló jel, mert aki ilyennel rendelkezik, az nyomon tudja követni az égitestek mozgását. Létezik olyan forrás is, amelyik szerint Jao (Yao)nak három pupillája volt, ami ugyancsak a konfuciánus kommentárok szerint az éberségét jelképezi.^[4]

Uralkodását szerencsés jelek sokasága kísérte. Palotájában a fű, kalászos gabonává változott, udvarában főnixek telepedtek meg, a lépcsőin pedig olyan csodálatos fa nőtt, amely a hónap első napjától a hónap közepéig minden nap hozott egy gyümölcsöt, majd pedig a hónap közepétől az utolsó napig minden nap lehullatott egyet. Egy másik csodálatos fa, amelyik a konyhájában nőtt, a helyiségeket hűtötte a nyári melegben.^[5]

A források kiemelik Jao (Yao) végtelen szerénységét és mértékletességét. Télen szarvasbőr öltözékkel védte magát, nyáron pedig egyszerű kenderruhát viselt, és cserépedényekből evett-ivott. Legfőbb feladatának azt tekintette, hogy gondoskodjék az égalatti valamennyi szenvedő emberéről.^[6]

A történetírói hagyomány szerint húszéves volt, amikor rosszul kormányzó, elhunyt bátyja után megörökölte a trónt, ő maga pedig száz évig uralkodott. Mivel nem akarta, hogy mihaszna, semmirekellő fia, Tan-zhu (Danzhu) lépjen az örökébe, lemondott az uralkodásról, és trónját inkább átengedte Sun (Shun)nak, akihez két lányát, O-huan (Ehuang)ot és Nü-jing (Nüying)et is feleségül adta.^[7]

A hagyomány szerint a nevéhez fűződik, a bekerítős sakk (vej-csi (weiqi) 圍棋) feltalálása, amelyet azért tanított meg léha erkölcsű fiának, hogy ezáltal is helyes útra terelje.^[8]

Megjegyzések

Jegyzetek

Irodalom

• ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
• ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
• ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek

• Kínai mitológia
• Ku császár
• Cse császár
• Sun császár
• Tan-csu
• O-huang
• Nü-jing