Izsnyéte

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Izsnyéte (Жнятино)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Munkácsi járás (–2020)
Község	Gorond község
Rang	falu
Alapítás éve	1300
Polgármester	Orosz János KMKSZ
Irányítószám	89657
Népesség
Teljes népesség	2243 fő
Népsűrűség	747,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	107 m
Terület	3,001 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 02″, k. h. 22° 35′ 45″48.350555555556, 22.59583333333348.350556°N 22.595833°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 02″, k. h. 22° 35′ 45″48.350555555556, 22.59583333333348.350556°N 22.595833°E
Izsnyéte Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsnyéte témájú médiaállományokat.

Izsnyéte (ukránul: Жнятино [Zsnyatino]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Izsnyéte magyar, ukrán, ruszin falu Munkácstól 13 km-nyi távolságra, délnyugati irányban fekszik. Beregszász 18 km-re délre található. Szomszédos falvak: Gorond Gát, közeli falvak: Dercen, Gut.

Izsnyéte a következőképpen közelíthető meg: délkelet felől a Beregszászról Munkácsra vivő országútról, Gátnál balra térünk, és végighaladunk a három kilométeres bekötőúton. Munkácsról a Nagylucska-Sztrabicsó-Gorond útvonalon jutunk el ide. Ha Csap felől indulunk, akkor a Csap-Nagydobrony-Csongor-Sztrabicsó-Gorond útvonalon érkezünk meg. A legközelebbi vasútállomás az öt kilométerre fekvő Sztrabicsón található.

Nevének eredete

Neve a Zneta szláv személynévből ered.

Története

1248-ban Snethe néven említik először. A hagyomány szerint a római korban Iscenum nevű helység állt itt, határában Traianus-érmeket is találtak. A falu 1795-ben épült fatemploma 1900-ban leégett, helyette 1905-ben építettek templomot eklektikus stílusban. 1910-ben 1478, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott.

Izsnyéte lakóinak száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint 2243 fő, ebből 1435 fő magyar (70%). A magyarok túlnyomó része református. Jehova tanúi is jelentős számban élnek itt. Az ukránok túlnyomó része görögkatolikus, kisebb részük ortodox vallású.

Hajdan a települést minden oldalról mocsarak vették körül. Erre utalnak a következő földrajzi nevek: Sesztó, Máriástó, Tövismocsár, Beregtó, Kigató. Izsnyéte évszázadokon át a munkácsi uradalomhoz tartozott, így fordul elő a különböző adománylevelekben. 1566-ban tatárok ezt a községet is elpusztították. A legenda úgy tartja, hogy 1703-ban a munkácsi várban őrmesterként szolgáló Bahus Márton, a település szülötte - a legényeket egy vasárnap zeneszó mellett borral megvendégelte, és II. Rákóczi Ferenc zászlaja alá hívta. A kérésnek a többség eleget is tett, s a helybéliek mindvégig hűségesen szolgálták urukat. A település lakói korán elfogadták a kálvini tanokat, 1595-ben már anyaegyházat létesítettek. Ennek a fiókja 1645-ig Nagy- és Kisgut.

Izsnyétéről a sztálinisták 1944 őszén 100 férfit hurcoltak el, negyvenen közülük sohasem tértek vissza. A második világháborúban a községből tizenegyen veszítették életüket.

Gazdaság

A helybéli földművesek a szovjet éra évtizedeiben a Barátság Kolhozban dolgoztak. A gazdaság jelentős számú tehénállománnyal rendelkezett, és igen népes volt a dohánytermesztő brigád is. Emellett a munkaképes korú férfiak jelentős része naponta ingázott szülőfaluja és a Munkácson levő munkahelye között. A Szovjetunió felbomlásával együtt jelentkező gazdasági válság miatt sok helybéli maradt állás nélkül. A kolhoz felbomlása (2000 tavasza) után a tagok és a kolhoznyugdíjasok 1,5 hektár földet kaptak, ez képezte a megalakuló családi gazdaságok alapját. A rendszer- és tulajdonváltás után egy mezőgazdasági vállalat (Reménység Kft.) és fél tucat farmergazdaság kezdte meg működését. Az itteni gazdálkodók főként szemes terménnyel foglalkoznak, jószágot tartanak. A konszolidáló gazdasági helyzetnek köszönhetően igen sok izsnyétei nyerte vissza a járási központban található munkahelyét. Ám még ma is jelentős azoknak a helybéli férfiaknak a száma, akik Magyarország, Oroszország, belső Ukrajna, Szlovákia nagyvárosaiban folyó építkezéseken, a családjuktól távol kénytelenek megkeresni a mindennapi betevőt.

Kultúra

A községnek két iskolája van. A magyar tannyelvűbe 120 gyerek jár, az ukránnak mintegy 140 tanulója van. Óvodája ötven férőhelyes. Három ABC, két kávézó áll az itteniek és a faluba érkező vendégek rendelkezésére. Könyvtára, orvosi rendelője helyben, klubja 150 férőhelyes. Izsnyétén mostanáig három alkalommal rendeztek falunapot. Testvértelepülési kapcsolatuk kialakulóban.

Látnivalók

Régi, 1792-ben épült református fatemploma 1905-ben leégett, mai kőtemplomát nem sokkal az után építették. A település lakói 1991 novemberében a templomkertben emlékművet állítottak azoknak a falubelijeiknek, akik a sztálini lágerekben pusztultak el. 1989-ben újjászerveződött a szovjet időkben betiltott görögkatolikus egyházközség, amely templomát is visszakapta. Néhány évvel ezelőtt szentelték fel a helyi ortodox közösség új templomát.

A helyi legenda szerint a községet egykor körbevevő rengetegben rejtőzködtek sokáig Székely Antal jobbágyai, a bujdosó kurucok. A 20. század harmincas éveiben a Sarló-mozgalom ifjú tagjai szociográfiai felmérést végeztek a településen. Tanulmányuk és az izsnyétei falusi krónika igen sok érdekes helytörténeti adatot tartalmaz.

Szerencsére a községet évszázadokkal ezelőtt körbevevő hatalmas erdőségekből a 21. század elejére is maradt jócskán. Ezekben gazdag gombalelőhelyek találhatók. A község határában folyó Szernye kanális a helybeliek kedvelt horgászhelye. Izsnyétén a földgázvezeték lefektetése 2003-ban fejeződött be. Azóta a faluban számos lakóházat újítottak fel, és tették komfortosabbá, falusi vendéglátásra alkalmassá.