Izomláz

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az izomláz órákkal vagy rögtön testmozgás után jelentkező, leginkább nagy megterhelések és edzetlen izmok esetén fellépő izomfájdalom. Az érzés a legtöbbször 24-72 óra hosszú ideig tart. A legújabb kutatási eredmények szerint kiváltója mikroszkopikus szakadások sorozata, melyek az izomrostokban történnek. Hogy az izmok elkerüljék a károsodást, gyorsan regenerálódnak, és a fájdalomérzet is csökken, így hasonló megerőltetést már könnyebben el tudnak viselni.

Jellemzői

Az érintett izmokban tompa, sajgó fájdalom jelentkezik, és érintésre érzékenyek. Legtöbbször akkor érződik fájdalom, ha az adott izom húzódik, nyomás alatt van, vagy nincs nyugalmi helyzetben. Bár alkattól és megerőltetéstől függően eltérések lehetnek, a fájdalom a kifejtett tevékenység első 24 órájában fokozottan növekszik, 24-72 óra között tetőzik, és legkésőbb egy hét elteltével teljesen elmúlik.

Lehetséges okok

Hosszú évtizedekig az izomláz okozójának az izmokban felgyülemlett tejsavat tartották. Ez a vegyület anaerob, vagyis oxigénhiányos állapotban keletkezik, amikor az izom elegendő oxigén híján a tápanyagokat energetikailag igen kedvezőtlen módon csupán tejsavvá tudja lebontani. Mára azonban a „tejsav-hipotézis” megdőlni látszik, és ennek számos oka van:

• izomláz leggyakrabban nem edzett embereknél lép fel, tejsav viszont minden anaerob, erős megterhelés után keletkezik (tehát élsportolóknál is)
• a tejsav felezési ideje 20 perc, ennyi idő alatt bontódik le a tejsavmennyiség fele. Izomláz viszont órákkal, sőt napokkal a mozgás után jelentkezik.

Egy újabb keletű elmélet szerint az izomláz eredete nem más, mint mikroszkopikus szakadások az izomrostokban. A szakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a tulajdonképpeni fájdalmat. Ennek eredményeképp érthető, hogy mind a bemelegítés, mind a nyújtógyakorlatok hatástalanok az izomlázzal szemben, mivel az az izomrostok fizikai túlterhelése miatt következik be. Következésképp az edzés utáni masszázs és nyújtás csak ront a helyzeten, mivel a már elszakadt rostokat még jobban izgatják.

A fenti elméletek kapcsán Mizumura és társai azt állítják, hogy az izom károsodás elégséges, de nem szükséges az izomláz kiváltásához és inkább a bradikinin B2 receptor-idegnövekedési faktor (NGF), illetve a COX2- gliasejt-eredetű neurotróf faktor (GDNF) útvonal aktiválását látják az izomláz kritikus mechanizmusának^[1].

Sonkodi és munkatársai Mizumuraék eredményeit magába foglaló még újabb teóriája szerint az izom mikroszakadás csak másodlagos károsodás és az elsődleges mikrokárosodást az izomorsóban található I-es típusú proprioceptív idegvégződéseken vélik látni^[2].

Kezelés

Körülbelül 3 nap alatt rendszerint megszűnik az izomláz. Ha szükséges, az izmok vérkeringésének javításával hamarabb érhető el javulás. Ilyen lehet a könnyedebb testmozgás, masszázs, forró fürdő, esetleg a szauna, ami segíthet valamicskét. Egyes kutatások a hideg vagy jeges víz használatát hasznosnak találták, mások azonban nem, így nem egyértelmű ennek hasznossága.

A további erősebb testmozgás ideiglenesen csökkentheti a fájdalomérzetet.

Jegyzetek

További információk

• Így mulaszd el gyorsan az izomlázat!
• Izomláz és izomgörcs kezelése Archiválva 2018. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben