Heim Ernő

Heim Ernő
Született	1904. június 29. Budapest[1]
Elhunyt	1980. szeptember 20. (76 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Heim Pál
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (1922–1927)
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (1957) Ybl Miklós-díj (1971) Hild János-díj (1972) Reitter Ferenc-díj (1979)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/16-1-11)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Heim Ernő (Budapest, 1904. június 29. – Budapest, 1980. szeptember 20.) magyar Ybl Miklós-díjas (1957, 1971) építész, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Heim Pál (1875–1929) gyermekgyógyász^[4] és Klug Jolán (1879–1963)^[5] voltak.^[6] 1922–1927 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt. 1927–1929 között Wälder Gyula mellett, majd a svéd építész, Gunner Asplund stockholmi irodájában dolgozott. 1930–1946 között Budapest Székesfőváros III. városrendezési ügyosztályán segédmérnök, mérnök, majd főmérnök volt. 1933–1939 között készítette el Budapest városfejlesztési programját. 1946-ban – politikai okokból – elbocsátották. 1946–1949 között magánvállalkozó volt. 1949-ben az állami tervezőintézetek megalakulásakor munkát kapott a városrendezés területén. 1956–1967 között a Fővárosi Tanács VB. VIII. városrendezési és építési főosztályának csoportvezető főmérnöke volt. 1960-ban Budapest Városrendezési Szabályzatát állította össze. 1966-ig dolgozott a Fővárosi Tervező Intézet, majd a Budapesti Városrendezési Intézet és a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat városrendezési irodájának osztályvezető főmérnökeként. 1967-től a Magyar Iparművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára volt. 1968–1969 között a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat műszaki gazdasági tanácsadója volt.

Munkássága

Kezdeményezte a Rákóczi út árkádosítását, a főútvonalak foghíjainak beépítését, a belvárosi üzletközpont kiépítését, a Római-part rendezését, a Józsefváros rekonstrukcióját. Alapító tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak. Széles körű szakmai publikációt fejtett ki.

Sírja a Farkasréti temetőben található (6/16-1-11).^[7][8]

Művei

• Városfejlesztés (Budapest, 1943)
• Elavult városrészek újjáépítésének eszközei és lehetőségei (Magyar Mérnök és Építészegylet kiadványai, Budapest, 1944/6)
• A település területének felhasználása (egyetemi jegyzet, Budapest, 1952)
• Elavult városrészek újjáépítésének módszerei (egyetemi jegyzet, Budapest, 1954)
• A tömeges lakásépítés városrendezési kérdései (egyetemi jegyzet, Budapest, 1955)
• A budapesti lakásépítés problémái (Budapest, 1963)

Díjai

• Ybl Miklós-díj (1957, 1971)
• Munka Érdemrend (1962)
• Hild János-emlékérem (1972)
• a Munka Érdemrend arany fokozata (1976)
• Reitter Ferenc-díj (1979)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Artportal.hu
• Nemzeti Örökség Intézete
• Tudósnaptár
• Kortárs magyar művészeti lexikon Archiválva 2021. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Heim Ernő

További információk

• Meghalt Heim Ernő (Magyar Nemzet, 1980. szeptember 24.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969.
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 365. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
• Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8