Hegyközszentimre

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegyköz (egyértelműsítő lap).

Hegyközszentimre (Sântimreu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Szalárd
Rang	falu
Községközpont	Szalárd
Irányítószám	417452
SIRUTA-kód	31048
Népesség
Népesség	617 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	574
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 56″, k. h. 22° 02′ 42″47.248773, 22.04509947.248773°N 22.045099°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 56″, k. h. 22° 02′ 42″47.248773, 22.04509947.248773°N 22.045099°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegyközszentimre falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Az érmelléki hegyek alatt, a Berettyó folyó jobb partján, Szentjobbtól nyugatra fekvő település.

Története

A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában gyakran találtak kő- és bronzkori leleteket.

1332-ben Villa sancti Emerici néven írtak róla a korabeli oklevelekben.

A falu Monostor nevű dombján állt Szent Imre apátsága, melyről Bátori András váradi püspök is említést tett egy 1340-ben kelt oklevelében.

A 13. század végére a monostor már hanyatlásnak indult, mivel a települést ekkor már csak szerény kis községnek írták le.

1526-ig a váradi püspök volt a település földesura.

1666-ban már több birtokosa is volt. Itt volt birtokos Lónyai Anna, Rhédey Ferenc, I. Apafi Mihály fejedelem is.

1667-től 1712-ig a debreceni református főiskola, majd a váradi püspök birtoka volt.

1910-ben 1236 lakosából 1233 magyar, 3 román nemzetiségű volt.

Hegyközszentimre több ütközetnek, harcnak is színhelye volt:

• A 12. század végén Pál országbíró fiai és IV. László király,
• A 14. század elején a Tamásfiak és Károly Róbert király,
• A 16. század közepén Csáky Pál és I. Ferdinánd király vezérei ütköztek meg itt.
• 1604-ben pedig Bocskai István hadai szorították itt a Berettyóba az ellenséget.

A faluban lévő Kis- és Nagybocskay dűlők nevéről fennmaradt az a hagyomány, hogy ott Bocskay Fejedelem hadai táboroztak.

A falu határában más, történelmi emlékeket hordozó dűlőnevek is vannak: Koppány (Koppány kútja? - pogány szertartások tartására alkalmas, eldugott helyen!), Akasztófa-domb (a Berettyó völgyének nagy területéről látható dombél, a Biharvajda felé eső határrészen).

Nevezetességei

• Református templom - 1787-1789-ben épült.
• Ásványvíz - az "ÉLET VIZE" artézi kútból, 140 méter mélységből, erősen szénsavas^[forrás?], ásványi sókban gazdag ásványvíz tör elő már több mint hét évtizede.
• Hegyközszemtimre-i borospincék: A település lakói már a XVIII. századtól kezdődően foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, ezt a tényt igazolja a gárdonyi domb oldalában ásott számos pince is, melyek a környék legjobb borait őrzik. A legnagyobb pince az Úr család tulajdona, a család 13 hektár területen termeszt muskotály- és királyleányka szőlőt.

Források

• Borovszky Samu: "Bihar vármegye", valamint a falu lakosságának a tudása, az emlékezete.