Harangláb (építmény)
| Harangláb | |
 | |
| A pankaszi református szoknyás harangláb | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harangláb témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
A harangláb kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ. Tájegységileg leginkább az Őrségre és tágabb környékére jellemző, de Nógrád és Somogy vármegyében is számos harangláb található.
A haranglábak szerkezete lehet egyszerű, Y alakú ágasfa (egyoszlopos harangláb), kétoszlopos, néhány helyen ácskötésekkel rögzített építmény, vagy az ennél stabilabb, négyoszlopos struktúra. Utóbbit két csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a tartóoszlopok gúlaszerűen egymásnak vannak-e támasztva, vagy a függőleges oszlopokat talpgerendás szerkezetbe foglalták-e – ilyenkor két zsindely- v. sövénytető készült, a nagyobbik a szerkezetet, a kisebbik a harangot, egyúttal a harangozót is védte. Ebben az esetben szoknyás haranglábról beszélhetünk.
Dunántúli haranglábak
Az Őrségben
A történelmi Őrségben különösen nagy hagyománya van a haranglábnak, leghíresebb a Szomorócon található, 1877-ben épült, boronafallal körülvett egyoszlopos harangláb. A harang felirata a szomoróci lakosság határozott fellépésére emlékeztet, mellyel sikerült elérni, hogy az első világháború után a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolt falu 1922. február 9-én újra visszakerüljön Magyarországhoz.
Ugyanilyen híres az Őrségben a legrégebbi, 1755-ben épült pankaszi szoknyás harangláb. A talpgerendák és a tartóoszlopok tölgyfából készült, a szoknyát zsúp, a toronysisakokat fazsindely védi.
Az Őrségen kívül
Az Őrségen kívül található még harangláb a Zala vármegyei Lentin, Lentiszombathelyen, Sárhidán, Kisszigeten és Alsócsödén és a Győr-Moson-Sopron vármegyei Árpáson, Győrságon és Téten, továbbá igen nagy számban a szatmári és beregi településeken is.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 462–467. o. ISBN 963-05-1287-4
- Történelmi épületek a történelmi Őrségben és a szomszédos településeken – Pannon gyöngyszemek, 2006.
További információk
- Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez. 1. Fatemplomok és haranglábak; gyűjt. Herepei János, Szabó T. Attila; Grafica Ny., Kolozsvár, 1939 (Erdélyi tudományos füzetek)
- Kovács József: Fa haranglábak, harangtornyok; Petit Print, Bp., 1999
- Adamovits Sándor: Kapuk, kopják, haranglábak. Monumentális fafaragás Erdélyben; Közdok, Bp., 2003 (Erdély kulturális öröksége)
- Kotnyek István: Harangszó a dombok között. Haranglábak, harangtornyok Zalában; előszó Németh István Péter; Canissa, Nagykanizsa, 2004
- Szabadkai vallási szobrok, kálváriák, szentkutak és haranglábak; Szabadegyetem, Szabadka, 2008 (Életjel könyvek)
- Kovács József: Törzsökös fa haranglábaink. Göcsejtől az Őrségen át a Nyírségig; Romanika, Bp., 2008 (A Szent Korona öröksége)
- Szatmári László: Égre tárt szemek. Erdélyi haranglábak; Művelődés, Kolozsvár, 2014
- Borut Juvanec–Andreja Benko: Három ország, egy harangláb; bev. Nagy Dénes; Romanika, Bp., 2016
- Mednyánszky Miklós: Templomhajó, kőoltár, kálvária, harangláb. Vallásos népi építészetről gyerekeknek; Terc, Bp., 2019
