Felsőstubnya

Felsőstubnya (Horná Štubňa)
A Szt.Anna-templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	község
Első írásos említés	1390
Polgármester	Ondrej Piški
Irányítószám	038 46
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
Népesség
Teljes népesség	1618 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	624 m
Terület	31,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″48.824930555556, 18.88423055555648.824931°N 18.884231°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″48.824930555556, 18.88423055555648.824931°N 18.884231°E
Felsőstubnya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőstubnya (szlovákul Horná Štubňa, németül Ober-Stuben, vagy Neu-Stuben) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 33 km-re délre, Körmöcbányától 15 km-re északra fekszik.

Története

Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban éltek emberek.

A falut német bányászok a német jog alapján alapították, 1390-ben „Wylehota” alakban említik először. 1405-ben a körmöci uradalom része volt. 1407-ben „Newstub”, 1415-ben „Neustuba”, 1493-ban „Felsewstubna”, 1502-ben „Wylehota” néven szerepel a forrásokban. Római katolikus temploma a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1715-ben 34 háztartása volt. 1785-ben 79 házában 989 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Stubna. Két német, és tót falu Turócz Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Körmötz-Bánya Városa, lakosai amannak evangelikusok, és ennek katolikusok, fekszenek Spitzenberg nevű, fejér krétához hasonlító földű hegynek szomszédságában; fűrész malmai nevezetesek, mellyeket Zsarnovitza vize hajt; fördője, és ispotállya is vagyon Alsó Stubnának; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjök, fájok elég van, keresetre módgyok a’ Körmötzi Bányákban.”^[2]

1828-ban 128 háza volt 1530 lakossal. Lakói favágással, szénégetéssel, kézművességgel, főként teknővályással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stubnya (Felső), (Neustuben), tót falu, Thurócz vgyében, ugyan csak a körmöczi országutban, 1516 kath., 14 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja részint hegyes és erdős, részint dombos és meglehetős termékeny; legelője elég lévén, lakosai sok juhot, tehenet tartanak. F. u. Körmöcz városa.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

1945-ig német többségű település volt, ekkor a németeket kitelepítették és helyükre szlovákok költöztek. Lakói mezőgazdaságból éltek, valamint a környező városok üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 2528-an lakták, ebből 1974 német és 484 magyar.

2001-ben 1606 lakosából 1488 szlovák és 82 német volt.

2011-ben 1603 lakosából 1516 szlovák és 42 német.

Nevezetességei

• Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1650-ben épült a korábbi templom helyén reneszánsz stílusban. Később tornyot építettek hozzá. A templom stukkóboltozatos, szentélyében háromoldalú apszissal. A sekrestye ajtajának kerete gótikus. Északi hajójában emeletes fakarzatok láthatók, falfestményei 18. századiak. A templom körül 1900-ban még lőréses falkerítés volt négy, hengeres bástyával.
• Nepomuki Szent János kápolnája 1814-ben épült.
• Szent Vendel kápolnája 1894-ben épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Felsőstubnya Szlovákia térképén
• Rövid ismertető
• E-obce.sk