Edmund Backhouse

Edmund Backhouse
Született	Edmund Trelawny Backhouse 1873. október 20. Egyesült Királyság Darlington
Elhunyt	1944. január 8. (70 évesen) Peking
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	brit
Szülei	Florence Salusbury-Trelawny Jonathan Backhouse
Foglalkozása	sinológus, író
Iskolái	Winchester College Merton College
A Wikimédia Commons tartalmaz Edmund Backhouse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir Edmund Trelawny Backhouse, 2. lovag (Darlington, 1873. október 20. – Peking, 1944. január 8.) angol nemes, orientalista, sinológus és író, memoáríró.

Élete, munkássága

Backhouse egy kvéker család gyermekeként született 1853-ban, felmenői között egyházi személyek és tudósok is voltak. Tanulmányait a dél-angliai Winchester College-ban és az oxfordi Merton College-ban folytatta, de még a végzés előtt, jelentős mennyiségű tartozásai miatt, 1895-ben elmenekült Angliából. 1899-ben érkezett Pekingbe, ahol a The Times kutatója és fordítója lett. Kínáról írott könyvei gyorsan bestsellerré váltak. J. O. P. Bland újságíróval közösen jegyezte az 1910-ben megjelent China Under the Empress Dowager („Kína az özvegy anyacsászárnő idején”) és az 1914-es Annals and Memoirs of the Court of Peking című könyvet, amelyben a császári udvar életét festi le. Az előbbi műnek meghatározó szerepe volt Ce Hszi császárné 20. századi európai megítélésében.

2011-ig csak kiadatlan kézirat formájában létezett a röviddel halála előtt, 1943-ban befejezett önéletrajzi írása, amelyben Backhouse feleleveníti, amikor 1898 és 1908 között a pekingi homoszexuális férfiak törzshelyeit látogatta, és része volt a császári udvar buja életeiben is. Backhouse a memoárt svájci orvosa, Reinhard Hoeppli felkérésére írta. A kézirat eljutott Hugh Trevor-Roper (1914–2003) brit történészhez, aki úgy döntött, hogy nem jelenteti meg, viszont felhasználta abban az életrajzban, amelyet ő maga írt A Hidden Life: The Enigma of Sir Edmund Backhouse (1973) címmel. Monográfiájában csalóként mutatja be Backhouse-t, és sokáig ez maradt az általános megítélés is a különös, különc sinológusról. Életrajzírójához hasonlóan több kritikusa is kételkedve fogadta a könyvnek azon részleteit is, amelyekben Backhouse az özvegy Ce Hszi császárnéval folytatott viszonyáról számol be. Emlékiratai szerint ez a szerelmi viszony 1908-ig, a császárné 73 éves korában bekövetkezett haláláig tartott. 2011-ben azonban az Earnshaw Books kiadó vezetője, Derek Sanhaus úgy döntött, hogy megjelenteti a művet.

Főbb művei

• China Under the Empress Dowager: Being the History of the Life and Times of Tzŭ Hsi (1910). Hozzáférés ideje: 2013. április 1. 
• Backhouse, Edmund. China Under the Empress Dowager: Being the History of the Life and Times of Tzŭ Hsi. J.B. Lippincott (1911). Hozzáférés ideje: 2013. április 1. 
• China Under the Empress Dowager: Being the History of the Life and Times of Tzŭ Hsi (1910). Hozzáférés ideje: 2013. április 1. 
• Annals & memoirs of the court of Peking: (from the 16th to the 20th century). Heinemann (1914). Hozzáférés ideje: 2013. április 1.  [1]
• Annals & memoirs of the court of Peking: (from the 16th to the 20th century). London: Heinemann (1914). Hozzáférés ideje: 2013. április 1. 
• SECRET ANNALS OF THE MANCHU COURT I. THE STORY OF THE PRECIOUS PEARL, The Atlantic, Volume 112. Atlantic Monthly Co.,, 629. o. (1913). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 1. 

Hivatkozások

Megjegyzések

Források

Irodalom

• Sir Hugh Trevor-Roper: A Hidden Life - The Enigma of Sir Edmund Backhouse (Published in the USA as Hermit of Peking, The Hidden Life of Sir Edmund Backhouse) (1976)
• Edmund Trelawny Backhouse, Derek Sandhaus, ed., Décadence Mandchoue: the China Memoirs of Edmund Trelawny Backhouse (Hong Kong: Earnshaw Books, 2011 ISBN 988-19445-1-1) Amazon Preview
• "Hugh Trevor Roper on Sir Edmund Backhouse"
• Dictionary of National Biography article by Robert Bickers, 'Backhouse, Sir Edmund Trelawny, second baronet (1873–1944)' 2004 [2], accessed 4 Jan 2007.
• Commonwealth War Graves Commission information on Backhouse

További hivatkozások

• Edmund Backhouse ópiumködös kínai memoárja – mult-kor.hu