Dráva
Dráva | |
![]() | |
Az eszéki gyalogos hídról | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]()
![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 749 km |
Forrásszint | 1228[1] m |
Vízhozam | 200 – 653 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 40 095 km² |
Forrás | Olaszország, Dobbiaco - San Candido |
![]() | |
Torkolat | Duna, Almás mellett Horvátországban |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dráva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Drauquellen.jpg/476px-Drauquellen.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/90/Maribor_Lent.jpg/855px-Maribor_Lent.jpg)
A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.
Folyása
Olaszország Trentino-Alto Adige régiójában, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) települések között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.
A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi-rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.
Mellékfolyói
- Isel
- Gurk,
- Mislinja,
- Dravinja,
- Bednja
- Mura,
- Rinya,
- Fekete-víz.
Vízjárása
Közepes vízhozama Maribornál 300 m³/s, míg a torkolatánál 653 m³/s. A szlovén szakaszon mért rekord árvizet 1965-ben regisztrálták, ekkor 2600 m³/s vízhozamot mértek. 2012. november 5-én az osztrák és szlovén vízgyűjtőkön lehullott kiadós esőzést következtében Szlovéniában a rekordot meghaladó 2900 m³/s, Horvátországban 3100 m³/s vízhozamot mértek.[3]
A magyar szakaszon 1900 óta a legnagyobb árhullám 1972 nyarán volt. Az addigi legnagyobb észlelt vízszintek a következők voltak: Őrtilosnál 476 cm, Barcson 618 cm, Szentborbáson 634 cm, Drávaszabolcson 596 cm volt. 1972-t követően a legjelentősebb, de a korábbiaknál kicsit kisebb vízszintet mértek 1993-ban. Ekkor Barcson 437 cm, Drávaszabolcson 504 cm volt a tetőző érték.
2023 augusztusában a folyó vízgyűjtőterületén jelentős mennyiségű csapadék esett. Az ezt követő árhullám Őrtilosnál 493 centiméterrel (augusztus 7.),[4] Drávaszabolcsnál 586 centiméterrel (augusztus 11.) tetőzött.[5]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/V%C3%ADz%C3%A1ll%C3%A1s%2C_Dr%C3%A1va%2C_Szentborb%C3%A1s%2C_2000._okt%C3%B3ber.png/600px-V%C3%ADz%C3%A1ll%C3%A1s%2C_Dr%C3%A1va%2C_Szentborb%C3%A1s%2C_2000._okt%C3%B3ber.png)
Gazdasági jelentősége
A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Ferlacher_Stausee_Strassenbruecke_Matzen_24012008_66.jpg/1238px-Ferlacher_Stausee_Strassenbruecke_Matzen_24012008_66.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f0/Drave_at_Dr%C3%A1vaszabolcs%2C_Hungary.jpg)
Az 1930-as évektől a folyón 22 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes hosszú távra szállítani, az alsó szakaszokon a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.
Jelentősebb települések a folyó mentén
Jegyzetek
- ↑ www.drava.shp.hu - Ökotúrák a Dráva mentén[halott link]
- ↑ Az 1228 m a www.drava.shp.hu[halott link] című oldal szerinti adat; a Pallas nagy lexikona szerint a forrás 1670 m magasan van.
- ↑ MTI (2012. november 5.). Az évszázad árvize fenyeget a Dráván. Index. (Hozzáférés: 2012. november 6.)
- ↑ Rekord árvízszintet jelentettek a Dráván. 24.hu (2023. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
- ↑ Megnyugtató hír: Nem lesz utánpótlása a levonuló árhullámoknak a Dunántúlon. 24.hu (2023. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
Források
- Dráva – Fiumi.com (olaszul)
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap