Cshomszongde

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Cshomszongde
첨성대
Ország	Dél-Korea
Hely	Kjongdzsu Történelmi Körzet  Dél-Korea
Építési adatok
Építés éve	7. század
Típus	csillagvizsgáló
Felhasznált anyagok	kő
Alapadatok
Magassága	9,17 m
Elhelyezkedése
Cshomszongde Pozíció Dél-Korea térképén
é. sz. 35° 50′ 04″, k. h. 129° 13′ 08″35.834444444444, 129.2188888888935.834444°N 129.218889°EKoordináták: é. sz. 35° 50′ 04″, k. h. 129° 13′ 08″35.834444444444, 129.2188888888935.834444°N 129.218889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cshomszongde témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Cshomszongde (hangul: 첨성대, handzsa: 瞻星臺) a dél-koreai Kjongdzsu Történelmi Körzetben álló 7. századi csillagvizsgáló, a legrégebbi hasonló célú építmény a Távol-Keleten. A Cshomszongde csillagok nézésére szolgáló tornyot jelent.

Története

A 9,17 méter magas tornyot Szondok sillai királynő uralkodása alatt, 632 és 647 között építették. Három részből állː az oszloptalapzatból, a palackként szűkülő hengeres testből és a négyzet alapú csúcsból. Az építmény közel áll a Silla királyság 17. uralkodója, Nemul halomsírjához.^[1]

A hengeres toronytest 27 sor kőből áll. A 13-15. sorban négyszögletes ablakot alakítottak ki. A szépen lekerekített külsővel szemben a kövek belső sarkait nem dolgozták el. Az ablak alatti rész kőtörmelékkel van tele, a felső rész viszont üres. Az építmény tetejére létrán lehetett feljutni. A torony kissé északkeleti irányba dől.^[1]

A tervezők számos szimbolikus számot választottak. Az építmény az év napjai számának megfelelő, 365 téglából áll. A 27 sor feltehetően arra utal, hogy Szondok volt a Silla-dinasztia 27. uralkodója. Az alapkővel együtt 28 a kősorok száma, amely megfelel a Kelet-Ázsiában használt 28 ekliptikai csillagképnek.^[2] Ha ehhez még a csúcs két sorát is hozzáadjuk, akkor a sorok száma 30 lesz, amely megegyezik a holdhónap napjainak számával. Az ablak felett és alatt 12-12 sor van, ami az év hónapjaira utal. Összegük fontos szám a hagyományos kínai holdnaptárban.^[1]

A 20. század elején egy japán meteorológus, Judzsi Vada vetette fel, hogy a torony megfigyelésekre szolgált. 1910-es tudományos értekezésében elképzelhetőnek nevezte, hogy egykor fából készült építmény volt a torony tetején, ahonnan csillagászati órát, megfigyelő ballont működtethettek a koreaiak. Az első tudományos vizsgálatot végző koreai tudós arra az álláspontra jutott, hogy a torony használói a csillagokat figyelték a hátukon fekve az építményből. Az 1960-as években olyan elképzelések is napvilágot láttak, hogy a torony a buddhizmusban fontos Szumi-hegyet idéző oltár volt.^[1]

Mivel a csillagászati megfigyelések menetéről és eredményéről nem maradtak hátra feljegyzések, nem tudni, hogyan zajlott a vizsgálódás. Egy régi dokumentum csak annyit közöl, hogy a megfigyelő létrán felmászott, valószínűleg az ablakig, aztán belülről mászott tovább a csúcsig. A csillagvizsgáló ma Dél-Korea nemzeti kincse, a tudósok rendszeresen vizsgálják az állapotát.^[1]

Jegyzetek

Források

• ↑ Unesco: Category of Astronomical Heritage: tangible immovable Cheomseongdae observatory, Republic of Korea. Portal to the Heritage of Astronomy. Hozzáférés ideje: 2023. december 17. 

A Wikimédia Commons tartalmaz Cshomszongde témájú médiaállományokat.